|
Nem
szeretünk nagyképûeskedni. Ha Somogyi direktor a Shakespeare- és egyéb pénztári
sebeket B.A.L.E.K.-ekkel véli meggyógyíthatónak: jó. Amennyire a mai sikerbõl
láttuk, még mindig apellálhat e gyógykúránál szép számú közönségre. És bár a
mai közönségnek egy nagy percentje nem is volna hajlandó megrepetálni a
B.A.L.E.K. által nyújtott élvezetet - csinálhat még evvel a darabbal másodszor
telt házat is. Mert a nyári orfeumtruppokat se mindenki számára volt képes
pótolni a színház.
A
B.A.L.E.K. - mint tegnap jeleztük is - vaudeville. Pláne azok közül a
vaudeville-ok közül való, amiket a magyar színház csempészett színpadra.
De
ezek között aztán a legerõsebb. Itt már nincs helye a kétértelmûségnek. Egy
értelme van itt minden szónak, helyzetnek. Aki szereti a világosságot, itt láthat. Meséje természetesen nincs a darabnak. A
B.A.L.E.K. = Biztosítás Asszonyok Ledérsége Ellen Kölcsönösen. Egy biztosító
intézet, melynek az elmés Piperlin a tulajdonosa.
Egy
bebiztosított asszonyka, a kis Colombe (Forrai Ferike) nem tudja a biztosított
két esztendõt tunya építõmester férje (Füredi) mellett kibírni, s okvetlenül
rossz üzletet akar csinálni Piperlinnek (Szilágyi), Bardinel festõt (Nyárai)
akarja mindenáron elbuktatni. Az õ, a férje, a Piperlin és Nyárai szerencséjére
azonban annyi a kis buktatni akaró asszonyka vetélytársa, s mindannyian igen
csinosak, hogy Piperlinnek nem kell biztosítási összeget fizetni, Merlingad
(Füredi) nem veszi észre a szarvait, s Nyárai piktort nem verik agyon a
kedvesei.
A
mese színhelye pedig mind a három felvonásban egy-egy sokszorozott chambre
séparée. Ölelkezik, csókolózik s világosan beszélget minden alak. Amit
elbeszélni nem mernek, arról kuplét dalolnak. Kuplékat, melyek muzsikái részben
csinosak, részben nem. A furcsa kis darabot csak úgy elõrántották. Az elõadás
mégis tûrhetõ volt. Talán a súgó érdeme, talán a szereplõk lélekjelenléte. Ma
este láttuk viszont hosszú betegsége után B. Csik Irént mint Piperlin nejét.
Tisztelõi sokat tapsolták, szép csokrot is kapott. Néhány kuplét énekelt jól és
jókedvvel. Forrai Ferike és Lányi Edit is kedvesen játszottak s énekeltek. Az õ
sikerüknél a Nyáraié volt tán nagyobb, ki a szép piktor szerepében volt kedves
és ügyes. Füredi Józsefnek jó estéje volt. Ennek emlékére írunk ide „rímtelen”
kupléiból egy elég rosszat, de nagyhatásút és aktuálisat.
A minap mi történt
itt
Most elárulhatom,
A karzatra az eső
Ugyancsak becsorgott.
Egy jó van a dologban,
Mi engem megnyugtat,
Hogy ezt a szép színházat
Nem én építettem, s ez a jó.
Szohner
Olga, Szilágyi, Bérczi és Erdélyi kaptak még megérdemelt tapsokat. Ma
megismétlik a darabot, de bízunk annyira a nagyváradi közönség jó ízlésében,
hogy harmadszor - már nem…
Szabadság 1901.
február 1.
|