Annak
idején, mikor a soha be nem tartott havi mûsort Somogyi igazgató bejelentette,
mi a Mikádó reprízét jelöltük meg mint a legérdekesebb színházi eseményt.
Persze, mert nem hittük, hogy ez a repríz olyan lesz, mint amilyen lett.
Valósággal kegyetlenség s a közönség semmibe sem vevése egy olyan elõadás, mint
a mai. Készületlenül, felületes szereposztással, rossz, hebehurgya elõadással zavarták
meg bennünk Sullivan remekének reminiszcenciáit, s tették tönkre azokat az édes
melódiákat, melyek nélkül talán ma sem a Gésák, sem a többi melodikus operettek
nem egzisztálnának. - A szereplõk közül igazi sikere az egy Székely Annán kívül
senkinek sem volt. - Az õ meleg, szép hangja ma is sok tapsot aratott. Bérczi
mulatságos Poch Bach, s Füredi is tetszett. Perényi rekedt volt. Szilágyi
Mikádója ízléstelen, Pintér Koko lordja kedvetlen. Forrai Ferike tapsokat is
kapott, de diszponálva õ sem volt. Kellemesen tûnt fel B. Horváth Irma kedves
megjelenésével s üde csengésû hangjával. Karok, zenekar vetekedtek a
készületlenségben. A rendezés bevégzetlen, naiv. A nem nagy közönség meglepõen,
de érthetõen hideg.
Szabadság 1901.
február 27.
|