|
(Operett,
Zell és Genée írták. Zenéjét Millöcker szerezte.)
Nem
vagyunk okvetetlenkedõ, kukacos emberek, de a mai este is csak régi
vélekedésünket erõsítette meg. Olcsó, hitvány portéka a bécsi portéka.
Tartalmatlan és üres. Fõképpen pedig invenció híján mindenik. Beteg szellem ott
a produkáló szellem is. Verklire való filozófiája, irodalma, muzsikája egyformán.
Fájt a lelkünk a miatt a luxus miatt, amivel ezt a mai elõadást a Nyárai Antal
szeszélyes ötletére megcsinálták. A kis szökevényre bezzeg nem tellett semmi
sem. Erre a mindenütt megbukott ócskaságra azonban nem sajnálták a díszesebbnél
díszesebb ruhákat, díszleteket.
Maga
a darab olyan üres számítás eredménye, mint amilyen egész valójában. Angol
operettek nevetségesen naiv kópiája. Meséje banális, együgyû, ötletei ruhátlan
ínségesek, zenéje minden invenció nélküli, reminiszcenciákkal küszködõ verklimuzsika.
Az elsõ felvonás érdekessége a nõi kar felvonulása matrózruhában. Ez is csak az
alsó gimnazistákra s színügyi bizottsági tagokra hat. És micsoda szereposztás
segített még teljesen megbuktatni a premiert! Mi a legjobban értékeljük például
Székely Anna mûvészetét, de csak koturnusos operaszerepekben.
Ha
a rendezésnek van egy csöpp ízlése, helyette - ha már nincs énekesnõnk -
Bérczynének vagy Latabárnénak kellett volna játszania. B. Csik Irén úgyis
távozik, kár volt még egy szerencsétlen estével megterhelni. Örley Flóra egy
tenoristának való szerepben és minden diszpozíció nélkül játszott és énekelt.
Nyárai volt az egyetlen primadonna, kinek némi sikere is volt. Lányi Edit
legalább csinos. Az értéktelen üres operettben egy tercett s kuplészerû énekszám
keltett hatást. - A finálékat pedig ismerjük a Bányamesterbõl.
A
vicceket is a Paprika Jancsi színházból. Az elég nagy közönség látható
csalódással s némán hallgatta végig a darabot.
Szabadság 1901.
március 28.
|