Tegnap
volt virágvasárnap. A színházi fõszezonnak vége. A nagyhét penitenciára szánva.
Húsvétkor már egy sereg színészünk néhai lesz. Egy-két új tagot is kapunk. Hogy
egyéb változás lesz-e a színháznál? - nem tudjuk…
Végigszaladunk
a nagyváradi állandó színészség elsõ szezonán. Ez a kis gyors séta aktuális is,
érdekes is, tanulságos is lesz…
…Október
15. van. Ünnepi beszédek és lakomák napja. A díszes, új csarnok elbájol
bennünket. Kényeskedve nézegetjük egymást, a színpadot alig.
Pailleron
legszellemesebb vígjátékán jól mulattunk. Konstatáljuk, hogy Balla ügyes ember.
Másnap entuziazmussal beszélünk a mi színészeinkrõl. Micsoda elõadás, milyen
ensemble, milyen kakaó[!]!
A
Görög rabszolga mámorító muzsikájától, a még mindig tartó mámortól nem vesszük
észre, hogy Jones remek operettje több áldozatot, több gondot érdemelt volna, s
hogy Lányi Edit primadonna lett.
A
Kurucfurfangot is kedvvel nézzük. A Demimonde újabb himnuszokat daloltat
velünk. Csupa jóindulat s jóhiszemûség a legmájbajosabb kritikus is. Szigligeti
nevét viseli a színház. A Cigány az elsõ Szigligeti-darab.
A
Trubadur és Lear király már eszünkbe hozza a múltat. Összehasonlítunk,
kritizálunk.
Napóleon
öcsém bohóságai még visszaadják a közönség jókedvét, de a Kertészleány s a
Bõregér már egymás után bukik…
Már
ekkor sóhajtozunk. Több gondot, több ambíciót kérünk és akarnánk.
A
kis szökevény egy kis kedvet hoz ismét. Bánk bán, Jáfet tizenkét felesége s a
Parasztszívek új táplálékai a kezdõdõ elégületlenségnek.
Szerencsés
véletlen erre az idõre tette a szezon egyik, talán legérdekesebb színházi
eseményét, a Katonák elõadását. A négy évszak nem tetszik ugyan, de a Bibliás
asszony sok mindent feledtetõ és ígérõ sikert arat.
Szulamit
forszírozása hangossá teszi azt az óhajtást, hogy legyen már igazi premierünk
is. Ne csak három-négy évvel [ezelõtt] lejátszott darabot kapjunk.
A
Légyott elõtt helyi szerzõ darabja. Vele egyidejûleg arat nagy sikert operatársulatunk
a Parasztbecsületben. Hoffman meséi s a Baba szintén sikert jelentenek. A
Névtelen levelek ismét nagy hiba.
Ekkor
már január végén tartunk. A színház pénztárára meg nagyon ráfér az a négy telt
ház, melyet Ámon Margit fellépése csinált.
Utána
Mándoky Béla veteránmûvészünk búcsúzott.
Nyárai
Antal nagy diadalt arat a Gringoire-ban, de a színházi oknyomozók már ekkor
hangoztatják, hogy a Nyárai szertelen szeszélyessége és primadonnasága nem kis
szerepet játszik a szezon sikertelenségében. Õ maga nagy sikereket arat, de
gyengíti a vezetés kezét.
A
Gésák a Mikádó sikerét tette lehetetlenné. Az Elsõ vihart még kifogástalan
elõadásban sem lett volna szabad színre hozni. Kétes siker a Bûvös vadászé is.
A
bölcsõ nem csinál nálunk szenzációt még a P. Adorján Berta és Szarvasi Sándor
mûvészetével sem.
Március
10-én a színházi világítás balesete miatt elmarad az elõadás. Már pár nap múlva
sok mindenbe beleszokva és törõdve hallgatjuk végig Lukácsy bukott
népszínmûvét, a Csárda virágát.
Tizenhetedikén
Forrai Ferikét, a társulat kedvelt szubrettjét búcsúztatjuk el.
Örömmel
fizetjük a felemelt helyárakat Mary Haltonért: élvezünk végre a színházban.
A
Viceadmirálisra pedig ne tekintsünk vissza.
Tizennyolc
premier a szezonban, de sikere alig négynek volt. A reprízek érthetõen szerencsétlenek.
Mûsorról, elõadásról pedig eleget írtunk már.
Íme
a szezon gyorsképe, skizze. A folytatást a pótszezon végén írjuk meg, s mivel a
remény szép: talán sok kedves változásról adhatunk majd számot. Nagyon
szeretnõk.
Szabadság 1901. április
2.
|