A
nagyváradi latin szertartású káptalan egy kis uzsora-afférba került egész
véletlenül. Érmindszenti tudósítónk ír errõl az ügyrõl. Érmindszenten alig
néhány családból áll a katolikus felekezet. Valamelyik Andrássy gróf azonban
nagy alapítvánnyal gazdagította a kis hitközséget. Így annak külön temploma,
jófizetésû plébánosa s tanítója van. A fölöttes egyházi hatóságnak érdekében
áll a kis nyájat összetartani s erõsítgetni. A nagyváradi bõkezû káptalan meg
is teszi ezt gyakorta. Pár év óta például a község katolikus családjai,
különben többnyire nagyon szegény emberek, egészen jómódban élnek. A nagyváradi
káptalanhoz fordultak avval a kéréssel, hogy adjon nekik kamat nélküli kölcsönt. A káptalan teljesítette kérésüket, s így
nagy summa pénzekhez jutottak a szegény emberek. A pénzzel aztán nagyon jól
elbántak. A község hasonlóan szegény kálvinista, zsidó és g. kat. lakosai
között gyümölcsöztetik. Olyanformán például, hogy egy-egy szegény adósnak tíz
forint kölcsön után havonként 40-50
krajcárt kell fizetniök. A drága pénz már sok szegény embert tett tönkre.
Tudósítónk szerint a jóérzésûeket igen bántja e csúnya uzsoraügyletben a
káptalan akaratlan szereplése. Mi tudjuk is, hogy ha a nagyváradi káptalan
értesül ezekrõl az üzelmekrõl, melyekre segítségét felhasználták, intézkedni
fog a dologban.
Nagyváradi Napló
1901. június 26.
|