|
Lassan,
de biztosan kezd terjedni mindenfelé az a homály, az az elbomlás, mit - eléggé
szellemesen - a klerikális filozófia (ilyen is van már!) az idõk természetes jelének, sõt egyenesen (óh Plato!) az idealizmus fejleményének nevezett el. Nohát ez az „idõk jele” -
mint tudósítónk írja -, terjed immáron a Szilágyságban is. Tasnád sváb
nemzetiségû lakosai között is elterjesztõdött
a vérvád szomorú s egyúttal bosszantóan naiv meséje. A már másutt ismertetett
sablonok szerint terjesztõdött (mert nem is terjedt!) a dolog, s ha a derék
kálvinista pap, Bartha Dezsõ nincs, ma már a Szilágyságban is felhangzik az
elbutított nép jelszava: „Halál a
zsidókra!” Érdekes és jellemzõ arra, hogy miként terjed az „idõk jele”
Szilágy megyében - a zilahi köztemetõ
ügye is. Ott ugyanis eddigelé felekezeti temetõk voltak, de amennyiben a
különbözõ felekezetû házastársak együvé temetése körül újabban a katolikus
egyház rendkívül sok esetben nehézségeket okozott, a kálvinista többségû Zilah köztemetõt létesített. Itt jön már most
ismét elõ az „idõk jele”. A katolikus plébános folyamodik a vármegyéhez, hogy
az újonnan létesült köztemetõt ismét osszák fel felekezeti temetõkre, bár a
városnak éppen az volt az intenciója, hogy a felekezetiséget szüntesse meg.
Nevetett az egész liberális Szilágyság a folyamodáson, hanem a közgyûlésre
bevonult az egész római és görög katolikusság, s szavazatok egyenlõk lévén, az
erõs liberális és kálvinista Wesselényiek
utódja: Wesselényi Miklós br. fõispán mint elnök a felekezeti felosztás mellett döntött. - Nos, ez is az idõk jele.
Nagyváradi Napló
1901. szeptember 8.
|