|
Értsék
meg a dolgot, szeretett atyánkfiai, bihariak és máshová valók, gyászolók és
örömben tombolók, Pester Lloyd és Budapesti Hírlap: minekünk itt,
Nagyváradon kutya bajunk sincs. Egy kis katzenjammert éreznek a gyõzelmi muri
után a függetlenségi kortesek, egy kicsit szûkölnek a történelmi vagy nem
történelmi nevû bihari fajmagyarok, letört néhány nagyváradi „közéleti
tényezõ”. Ellenben a nagyváradi úgynevezett közvélemény már napirendre tért,
mert éppenséggel nem volt ok rá, hogy magát izgassa…
*
Nagyváradon
függetlenségi párt voltaképpen nincs is. Ellenben az az ezer választó, aki nem
szavazott: majdnem egytõl egyig liberális, sokkal liberálisabb, mint Széll úr.
A Barabás-párti szavazók között van pár száz, akik hasonlóan szívvel-lélekkel
liberálisak. Ne féltsék itt a liberalizmust. Nincs annak itt, Nagyváradon semmi baja…
Tisza
Kálmán - elmondtuk már tegnap - megtagadta volt önmagát. Ha akkor, a bizony
elérkezett tizenkettedik órában, leküzdi az õ lelkében mindig erõs volt
opportunus hajlamot, s híveivel szembefordul Széllnek s reakciós, sötét
táborának, ha haza, Nagyváradra, szintén ilyen tisztító parancsot küld, s pártjából kihajíttatja, hogy repüljenek,
a klerikális Hoványiékat s a többieket, s ha Tisza Kálmán nem követi a
kegyelmes fõfinánc példáját, s nem utasítja krumplilevesre a jogosan követelõ
tisztviselõket: ezer szótöbbséggel viseli ma Nagyvárad képét!… Méltóztatnak
tehát most már tisztán látni a helyzetet?
*
A
Kossuth-pártot liberális pártnak tartjuk, sokkal megbízhatóbbnak, mint a Széll
pártját. Szokoly Tamás elnököt ugyan nem túlságos módon áldotta meg pártvezéri
hivatottsággal a teremtõ, de a hajdani liberális nagygyûlésen õ tartotta a
függetlenségi párt lobogóját. Stern Hermann tisztelt, népszerû ember, Schütz
kipróbált liberális ember, Adorján Emil dr., kit egy rövid nap faktorrá tett
Nagyváradon, Halász Lajos egytõl-egyig liberális emberek. A Kossuth-párt a
magyar zsidóság jeles alakjainak segítséget nyújtott a parlamenti szerepléshez,
amit a híres Széll-féle szabadelvû párt csak nagy kényszerûségbõl tett mindig. Barabás Béla dr. liberális,
demokrata ember, s bizony talán bajainkban is több sikerrel fog eljárni, mint a
Széll által gyûlölt Tisza Kálmán, akit az „új liberalizmus” gyomra minden
megalkuvása ellenére sem szívesen vett be…
*
A
függetlenségi párt szervezkedjék. Mi ezt szimpátiával fogjuk kísérni. Mert azt
tudja - hisszük -, hogy nem mint párt
gyõzött. Legelõször is most már szakítsa meg végleg az aula vidékérõl valók
fegyverbarátságát. Politikában - úgy mondják - az ördöggel is szabad szövetkezni.
Ezek után azonban legyen vége a szövetségnek, mert különben a pártnak is vége
lesz. Egy erõs, radikálisan liberális
ellenzéket mi igen szívesen látunk. Sokat tudna használni a helyi hatalmi klikk
által megmérgezett nagyváradi közéletnek…
*
A
helyi klikk pedig letört… Hoványi
úrék bankdespotaságának vége. Hoványi úrék megszûntek számítani… A nagyváradi
közélet megtisztult. A tisztogatást tovább folytatjuk mi is. A polgársággal, s
írjuk ki bátran: a zsidósággal nemcsak választás idején keresik a barátkozást a
liberális megyei urak. Új alakulások lesznek. Lesz majd igazi szabadelvû párt,
lesz liberális, radikális ellenzékünk, s nyíltan beszélhetünk a reakció
híveivel is.
Nagyvárad nem érdemli meg sem a hálátlanság, sem a politikai éretlenség
vádját. Ne tessék nekünk leckéket adni. Érettebb, intelligensebb polgársága
nincs Budapestnek sem, mint a nagyváradi. A nagyváradi választás eredménye nem
olyan szörnyû tragikum. Benne van az események logikus igazsága, s benne
örvendeztet bennünket a nagyváradi választók intelligenciája, ereje és
nagykorúsága. Hát ez az igazság!…
Nagyváradi Napló
1901. október 5.
A. E.
|