Csak
a repülõbalett itt idõzése érteti meg velünk, hogy Szép Heléna
felelevenítésénél tegnap telt ház mulatott. Tavaly a legklasszikusabb, legbájosabb
Helénát, Pálmay Ilkát láttuk és az aránylag legtûrhetõbb Párist, Mezey Mihályt,
és így a tavalyi felejthetetlen elõadás után a repülõbalett nélkül aligha nézte
volna végig a tegnapi elõadást oly szép számú közönség, aminõ tegnap töltötte
meg a nézõteret.
Ezt
a jó publikumot pedig igazán kár volt megbosszantani azzal - olyan lehetetlen
alakítással, aminõ a Perényi úr párja. Inkább egy természetesen zsoltárt éneklõ
református kántorhoz hasonlított, mint egy szépséges királyfihoz, s így nem
csoda, hogy Székely Irén legpoétikusabb jeleneteinél minden illúziónk
szertefoszlott, és csak az Offenbach örökszép melódiáinak gyönyörû elõadását
élvezhettük. Pompás figura volt a Bérczi Menelaosza. Ez a rokonszenves színész
diszkrét és mégis jóízû alakításával mindinkább elõre halad a közönség
szeretetének megnyerésében. A kórus ezúttal is mértéken túl rakoncátlankodott.
Végül
a repülõbalett szerzett gyönyörûséget a közönségnek. A társaság ma este lép fel
utoljára színházunkban.
Nagyváradi Napló
1901. október 30.
Nt.
|