A
városatya-választások erõsen fölizgatták a kedélyeket. Tegnap még az eredmények
és meglepetések hatása alatt állott egész Nagyvárad, s a - jelekbõl ítélve - jó
idõnek kell eltelnie, míg a történtekben mindenki meg fog nyugodni.
A
48-as párt természetesen diadalmámorban úszik. Az erõpróba õket igazolta. Azaz
nem is így van talán egészen. A szabadelvû párt szervezetlensége,
vezetéstelensége s erélytelensége megpecsételte múltkori nagy Tisza-buktatás
diadalukat. Most már azt hangoztatják, hogy elnöküket, Szokoly Tamást Váralján
is föl kellett volna léptetniök. Hármas megválasztása hadd igazolta volna, hogy
mind a három kerületben övék a többség. Annyi igaz, hogy sokat beszél az a
körülmény, hogy Olasziban is több szavazatot kapott Szokoly Tamás, mint Hoványi
Géza dr., a szabadelvû párt alelnöke. Hír szerint Szokoly olaszi mandátumát
tartja meg, s ezt sürgõsen bejelenti. Ebben az esetben Újvároson minden
valószínûség szerint megválasztják dr. Radó Ignácot, kinek bukását
pártkülönbség nélkül fájlalják.
A
függetlenségi párt volt az is különben, mely leghamarabb levonta a közelmúlt
eseményeibõl a szükséges tanulságot. A párt - tegnap este már általán beszélték
- legközelebb újjászervezkedik. Párthelyiségét is kibõvíti, s általában azon
lesz, hogy Nagyvárad közéletében, közügyeinek rendezésében megnõtt erejét
megilletõ helyet és részt kapjon.
Ezzel
szemben a szabadelvû pártnál a nagy deprimáltságon kívül semmit sem észlelünk.
Vádakkal, szemrehányásokkal és késõi ötletekkel vigasztalják magukat a
szabadelvû pártiak.
Akarnak-e
valóban tenni is valamit vagy sem: nem tudjuk. Tenniök kell. Hogy mit, már Tisza Kálmán bukása után megírtuk. Csak
a teljes újjáalakulás segíthet a nagyváradi szabadelvû párton. Ha ez az
újjáalakulás meg nem történik, akkor két tábor fog küzdeni egymással, s
beláthatatlan eredményekkel Nagyváradon: a papiroson
tekintélyes szabadelvû párt s a jelentõs akciókra képes 48-as párt. Mindkét
pártot pedig áthatja a lappangó
klerikalizmus.
Hogy
ez a helyzet mit jelent - nem kell megmagyarázni…
Nagyváradi Napló
1901. december 17.
|