Úgy
látszik, hogy az a sok gonosz mese, miket a helyiérdekû vasutakra kitaláltak,
nem mind mese. A sárréti vasút egyik állomásán játszódott le a minap ez az
érdekes vicinális történet. E városkába idegen úr érkezett, s nadrágot akart
szabatni a helység egyetlen szabójánál. A szabó azonban nem volt odahaza.
Valamelyik korcsmában kóborgott. De melyikben? Ezt kideríteni a majszternénak
volt a feladata, aki végig is sírta valamennyi korcsmát, míg végre a férjére
ráakadt. Az idegen úr azonban megunván a dolgot, rohant a vasúthoz, s felült a
vicinálisra, mely indulóban volt. A majszer nem akarta elszalasztani a
keresetet, utána indult az idegennek, s épp akkor akadt rá, mikor a vonat már
indulásra füttyentett. A majszter azonban nem veszítette el a fejét, hanem
megkérte szépen a vonatvezetõt, hogy várjon addig, míg õ mértéket vesz. Miért
ne tenné meg a vicinális vonatvezetõje ezt a kis szívességet? Az idegen úr
kiszállt, a majszter mértéket vett róla, megegyeztek a szövetben is, a
határidõben, az árban is, s míg ez az ügylet teljesen meg nem köttetett, addig
a vonat nem robogott tovább.
Nagyváradi Napló
1902. január 24.
(Dyb.)
|