|
Egyelõre
három érdekes nagyváradi vendégrõl beszélnek itt is, ott is. Pekár Gyula lejön
a protestáns koncertre felolvasni. Bródy Sándor a Dada elõadásán lesz vendégünk. Rákosi Jenõ pedig Tagma királyné elõadása esetén jönne le.
Hát elég ellentétes három egyéniség. De egyéniség mindahárom. Pekár arról
nevezetes, hogy Rákosi anatémája mellett kezdte írói pályafutását. Ma is emlékezünk
a Rákosi kritikájára Pekár elsõ könyvérõl. „Egy sokat látott, olvasott
intelligens ember elhatározta, hogy okvetlenül író lesz.” Szóval Pekár nem volt
olyan szerencsés, mint Kupa Árpád, Gombkötõ Hogyhívják, Zivuska Jenõ és a
többi. Õt nem fedezte fel Rákosi. Az asszonyok s a maga jóvoltából mégis csak
lett belõle valami. Aztán meg országgyûlési képviselõ is. Igaz, hogy egy
rossznyelvû kollégánk jegyezte meg a múlt este:
-
Azóta már én is hiszem, hogy Herczeg Ferenc nagy író, mióta nem országgyûlési képviselõ. Már Bródy
Sándornál a képviselõség sem volt s lesz soha kétség. Ez az istenkegyelmébõl
való zseni megmarad már csak írónak.
Õ nem tud más lenni, s ne is tudjon!
Nagyváradi Napló
1902. január 26.
|