Életét,
vidító életét bárhogyan is akarjuk nyújtani, haldoklik az elsõ színházi szezon,
most éli utolsó napjait. Mintha elmúlását s a válást könnyíteni akarnák, ezek
az utolsó napok olyan fényesek, ragyogók, mint az utolsó szerelem izzó, lángoló
föllobbanásai. Pálmay, Márkus, Fedák Sári, mind, mind egy-egy fényes álma,
föllobbanása a haldokló szezonnak. Az utolsó
elõadás június 16-án, vasárnap lesz.
Most
a fényes Márkus-napok mámorában élünk. A jövõ hét mûsorából Carmen elõadása ragyog elénk. Azután a
Szûts Dezsõék tréfás operettje, a Nagyvárad
szépe kínálkozik feledtetõ bohóságaival. S végül jön Zsazsa. Az angol-operettek ifjú dívája pénteken, szombaton és
vasárnap lép föl. Vasárnap, és vége lesz a ragyogásnak negyedfél hosszú
hónapig. A színtársulat pihenõre tér. Tagjainak nagy része Nagyváradon marad.
Székely Irén Reichenhallba, Ámon Margit Badenbe megy. Augusztus 15-én verõdik
ismét össze a társulat Kaposvárt, hol
Somogyi saját színkörében játszanak. Hozzánk pedig október elsején hozzák
vissza a színház édes kellemességeit és nem kevésbé édes kellemetlenségeit is.
Nagyváradi Napló
1901. június 6.
|