237. A BABA

Fényes, ragyogó vendégnapok után gyászos, szomorú, bõjti est. A színlap a Boszorkányvárt jelezte, de a beavatottak már délben tudták, hogy Pintér hirtelen beteg lett, s a színházi vezetõség még mindig nem tudja, hogy mi lesz este. Aztán hirtelen elõrántották Audran bájos operettjét, mely igazán nem érdemelt ilyen kegyetlenséget. A színház kongott az ürességtõl. A kis közönségnek pedig remegnie kellett a színpadon lévõkért. Soha ennyi kétségbeejtõ bizonytalanság. Nyárai, Perényi és egy sereg még: valamennyi újabb szereplõ, de persze egy fikarcnyi próba nélkül. Ámon Margit rosszkedvû, Lányi Edit álmos, Nyárai ízléstelen, de rossz, Perényi rekedt, és a többi, és a többi… Még csak a súgó is rossz volt, amit azonban még legkönnyebb megérteni és megbocsátani. Csak nem így fogunk tán búcsúzkodni egész héten?

Nagyváradi Napló 1901. június 12.