|
A
fiatalság botlásai nem is hibák. Erények mind, mert alapjuk a jóhiszemûség. Mi
is voltunk, s bár lehetnénk még fiatalok, mikor egészen más színben láttuk a
dolgokat, mint amilyenek. Politikai tekintetben - nálunk ez a legelsõ tekintet
- sokan voltunk ifjú korunkban lelkes imádói Ugron Gábornak, akirõl bizonyos
már, hogy nem egyéb egy nagystílû pénz-ágensnél, és tûzbe hozott a Bartha
Miklós haragos honfi felgerjedése, amirõl viszont most már tudjuk azt, hogy jól
megfizetik, s az egész színészkedés. Egy lelkes, nagyszalontai fiatal ember, Podhraczky Rezsõ dr. egy cikket írt az Ellenzékben, melynek egyik passzusa így
szól:
„De
már az ellen határozottan tiltakozunk, hogy az eddig folytatott aljas
becsületvadászat cégéréül a Kossuth név szolgáljon. Mi nem Ugront és Barthát
védjük, õk arra nem szorultak, megvédelmezik õk magukat, ha erre szükség van,
hanem mi a Kossuth név nimbusát, a Kossuth név tisztaságát, szeplõtlenségét
féltjük, és pedig féltjük éppen Kossuth Ferenc barátaitól. Ha Kossuth Ferencnek
csak halvány sejtelme volna arról a gyalázatos ténykedésrõl, ûzérkedésrõl, amit
az atyja nevével véghez visznek az õ barátai - õ volna az elsõ, aki környezetét
szétverné maga körül. Pedig már sokat tanulhatott volna Kossuth Ferenc a
múltból. Vagy talán már elfelejtette a Fortunát, a Tarnóczy Gusztáv Hunnia
Gépgyárát? Hát a Hazait? Ide is a jó barátai vitték be. Határozottan
tiltakozunk az ellen, hogy a Kossuth nevet népbolondításra használják fel. Ha
erre Kossuth Ferenc maga vigyázni nem fog, hát majd vigyázunk mi, akik igazi
Kossuth pártiak vagyunk.”
Nem
is szokás, nem is szükséges, nem is tennõk, hogy a cikkel vitázzunk. A
nagyszalontai Kossuth-párt bizonyára nem azonosítja magát vele. Podhraczky
Rezsõ dr. pedig elõbb-utóbb bizonyosan rájön arra, hogy milyen nagy szolgálatot
tesznek azok ennek az országnak, akik a Bartha-Ugron népség ellen harcolnak.
Most csak egyre figyelmeztetjük a cikkírót. Nem tûnt fel neki, hogy cikkérõl
csak egy lap emlékezik meg nagy dicsérettel, s ez a lap a néppárt lapja. Ha ezt a mozzanatot kellõen értékelni tudja, már sok
mindenre rájön. A fiatal szemeket a látszat ejti mindig zavarba. De ha
megkapják az elsõ fix pontot, hamar készen vannak a képpel. Mi az esetet csak
azért hoztuk föl, hogy mindazoknak szóljunk, kik fölülnek Bartháék pilátusi
panaszainak.
Nagyváradi Napló
1901. június 27.
|