Banális
dolog, felnõtt, intelligens emberhez nem illõ: közmondásokat használni, de ez
alkalommal muszáj örömmel lármáznunk a régi öreg közmondással: aki másnak
vermet ás, maga esik bele. A nemzeti párt, agráriusok s ugronisták a N. Fr. Pr. egy budapesti levelébõl
megragadták az alkalmat, hogy Bánffy Dezsõn még egyet üssenek, s öblös hangon
ordították szét, hogy Bánffy el akarta adni a hazát, s azt is kivitték, hogy a
„Sárga földig”, vagy milyen címû budapesti asztaltársaság vád alá helyezési
kérvényt adtak be Bánffy és minisztertársai ellen nagy komikusan a
parlamenthez. És mi történik? Egy budapesti lap szenzációs leleplezést közöl,
hogy mint szövetkeztek Bánffy megbuktatására a nemzeti pártiak Luegerékkel és
egyéb klerikális, aulikus bécsi körökkel. Ezt a leleplezést pedig most szintén
erõs kommentárral hozza a N. Fr. Pr.
Pokoli kis história. Persze most már nem lármáznak a mocskos szájú Bartha
Miklós és társai! Pedig most kellene lármázniok. Mert a N. Fr. Pr. mostani közleménye nem olyan abszurdum, mint az elsõ,
hanem egészen valószínû és hihetõ.
Nagyváradi Napló
1901. augusztus 28.
|