-
Trubadúr után -
Az
öreg Trubadúr tegnap is nyújtott annyi élvezetet, mint másszor. Azaz
nyújthatott volna, mert ismét pompás és zavartalan volt az egész elõadás. De
ideges és figyelmetlen volt a publikum. A zsúfolt ház a balettet várta, mely
repül. A balettet, mely duplán balett lévén, a teremtés remekébõl itt az is
látható, amellyel a hitvány „földi” balett a földhöz támaszkodik. Hát a látvány
csinos volt, s a kis hölgyek is csinosak. A láthatatlan gép s a drót kitûnõen
mûködött, és azt a tetszetõs illúziót keltették a nézõben, mintha a bájos
balett-hölgyek valóban röpködtek volna fehér angyalszárnyaikkal. A színpadon
erdõ-díszlet, s a szárnyas tündérkék csoportokat csináltak a levegõben, s lenge
fátyolukkal egy pár igen csinos képet is. Közben a zenekar tánc-nótát játszott.
Az egész látványosság egy kis negyedórát tart, de érdekes és érdemes. A
közönség igen megtapsolta a csinos hölgyikéket, kik ma kétszer is be fogják
mutatni sajátos tudományukat.
Nagyváradi Napló
1901. október 27.
|