|
A
klerikálisoknak szabad fegyverkezniök s harcolni is. Az ecclesia ismét
militáns. De jaj azoknak, kik nem várják be, hogy a kést a nyakukra tegyék. A
klerikálisok föl vannak háborodva, mert a protestánsok védekezni mernek. A
néppárt lapja már denunciál is. Aulikus és klerikális tradíciók szerint az
uralkodóháznál próbálja a protestánsokat eláztatni. Miért? Mert egy kiváló
protestáns vezérférfiú nagyon sok jogos aggodalommal azt mondta, hogy
elérkezett immár az ideje, hogy a protestánsok tömörüljenek. Igaz, hogy a
mostani király uralkodása nagy biztosíték, de ki tudja, hogy nem ismétlõdik-e
meg I. Ferenc császár korszaka, mikor egy diplomata így jellemezte az uralkodó
nézetét: Õfelsége a tiszta monarchiát akarja, tiszta katolikus alapon, mert az
egyik a másikat támogatja és megerõsíti. Aha! ordít föl a néppárt. Le kell
vágni a nyakukat a forradalmároknak, eretnekeknek. És ha rajta állna, bizony le
is vágnák. Pedig ez a protestáns fegyverkezés a legjámborabb a világon. A
protestánsok csak élni akarnak. De az már nagy bûn a klerikális fõurak és papok
szemében. Soha nagyobb szükség nem volt a világosság embereinek a
szövetkezésre, mint ma: ez bizonyos.
Nagyváradi Napló
1901. november 14.
|