|
Hogy
a magyar nyelvû és a magyar tárgyú libretto nemigen illik az operettek
légkörébe, és így nem nagyon hálás a zeneszerzõknek sem, azt mindazok szomorúan
tapasztalták, kik több-kevesebb ambícióval megkísérelték ezt a nehéz feladatot.
Szomorúan tapasztaltuk ezt tegnap mi is. A
bolond premierjén, amelynek szövegét pedig olyan kitûnõ író írta, aminõ
Rákosi Jenõ, zenéjét pedig Szabados Béla. Terjengõsnek, hosszadalmasnak
tetszett a szöveg, vontatottnak és üresnek a zene. Haszontalan volt a rendezõ
és a színészek minden jó igyekezete és buzgalma, a közönség végig unta az új
magyar operettet, amelynek szürkeségébõl kivált ugyan egy-egy kedvesebb dallam,
de mélyebb hatást azok sem gyakoroltak a közönségre, mely pedig ezúttal csaknem
egészen megtöltötte a nézõteret.
Székely
Irén csodaszép hangja gyönyörûséget szerzett nekünk így is, bár ez a darab
kevés alkalmat nyújtott neki arra, hogy igaz értéke szerint excelláljon a
hangjával és mûvészi játékával. Pintér Imre a címszerepet játszotta meg komoly
mûvészi kvalitásokkal. Szépen énekelt. Lányi Edit, Székely Anna és Kulinyi
Mariska igen kedvesek voltak. Hunfy jól volt diszponálva, de neki is kevés
alkalma volt tenorja érvényesítésére. Bognár és Bérczi kisebb szerepekben
ügyeskedtek.
Nagyváradi Napló
1901. december 29.
|