|
Tapolczay
Dezsõ színész testvére Bruck Valentinnak, a szerencsés, a naiv hitû és - ha
szabad férfinek adni ezt a jelzõt - a bájos
mûvészembernek.
Tapolczay
Dezsõ okvetlenül szereti, s neki szeretnie is kell ezt a szerepet. Megértjük,
hogy a viszontlátás mindenképpen kedves ünnepén ilyen rája szabott, ilyen neki
kedves szerepben akart a nagyváradi közönség elõtt megjelenni.
A
mi közönségünk sokra értékeli a Tapolczay Dezsõ talentumát, s szimpatikus neki
a fiatal mûvész kedves, szeretetreméltó egyénisége. E nagyrabecsülésnek, e
szimpátiának ékes és félreismerhetetlen bizonyítója volt az a melegség, mely a
színpadra áradt, s mely nemcsak a vendéget, hanem az összes színpadon mozgókat
élénkségre, kedvre hangolta.
A
rafinált naivsággal, bájosságával hódító vígjátékban tegnap sok olyan kedvességet
láttunk meg, mi eddig nem tetszett meg elõttünk. És ez a Tapolczay érdeme.
A
méltán nagyrabecsült vígszínházi gárdának egyik jelessége Tapolczay Dezsõ.
Rendkívül iskolázott, ötletes, kedves Valentin. Az igazi. Mert - mint elõbb mondódott - rája szabott egészen ez a
szerep. A közönséget egy-egy pompás, nem ismert ötlettel, fogással szinte
frappírozta. Nyílt színen taps nagyon ritkán van annyi, mint tegnap este volt.
Fölvonások végén pedig páholyok, földszint együtt tapsoltak tüntetõen a
közönség tapsra készebb részével. Szóval szép, nagy sikere volt Tapolczaynak.
A
darab többi szereplõi a régiek s a régi jók. P. Szép Olga ezúttal is pompás
volt a címszerepben. A Krasznay bárója ezúttal is kabinet alak volt. E. Kovács
Mariska, Kacziány Viola, Tóvári Anna, Bérczi s a többiek is a régi jók.
Ma
este A páholy-ban, ebben a kiválóan
mulatságos bohózatban lép fel Tapolczay. Hidas Bálint szerepét játssza, mely
neki nagy sikerû, nagyon dicsért szerepe.
Nagyváradi Napló
1902. február 12.
|