|
Tapolczay
Dezsõre, a vígszínházi stílusra sem mondhatunk újra nagyobb dicséretet, mint
hogy A páholyról tegnap óta éppúgy
több véleményünk van, mint tegnapelõtt óta A
kis mamáról. A páholy - eljátszva
lelkiismeretes, normális tempóban - általában unalmas, néhol ízléstelen,
egyik-másik részében bolondosan kacagtató, de mindig német darabként hat. Ezt a darabot ízléssel, gyorsasággal kell
megkorrigálni, végig mulatságos, jó darabbá tenni. Tapolczaynak magának
sikerült ezt megcsinálni. Kergette a
többi szereplõket s a darabot. Egyébként tegnap is nagy intelligenciájával,
ízlésével, egyéni szeretetreméltóságával s ötletességével hódította meg a
közönséget Tapolczay Dezsõ. Ismét tapsolták, ünnepelték lelkesen. A páholyok s
földszinti helyek elsõsorban. A többi szereplõk ismét a régi jók. Somogyiné, E.
Kovács Mariska, Krasznay, Bognár, Erdélyi, Deésy, Bérczi stb. excelláltak.
Végül egyszerûen konstatáljuk, hogy Tapolczay Dezsõ vendégszerepeltetésével
újra szép és kedves dolgot mívelt a színház. A két este sikerére büszkén
tekinthet Tapolczay s megelégedéssel a közönség.
Nagyváradi Napló
1902. február 13.
|