318. NAGYVÁRAD PARLAMENTJE

- A tegnapi közgyûlésbõl -

Nagyvárad új parlamentje élénkebb, mint a régi. Ezt nemcsak az „újak” hirdetik, hanem valóban így van.

Lám tegnap is milyen kedves, ennivaló, igazán parlamenti komolysággal tárgyalt a nagyváradi parlament. Persze, hogy egy-két új hang nem jól esett azoknak a városatyáknak, kik úgyszólván történelmi alapon ülnek bent állandóan Nagyvárad törvényhatósági bizottságában, de bizony ezt meg kell szokni. Ma még a negyvennyolcas, néhol túlontúl is jámbor hang a legkeményebb hang. Talán már legközelebb erõsebb hangú, keményebb igazságú emberek fognak bekerülni. Szittya módon, kedélyes, patriárkális, táblabírós csoszogásban bajos dolog lesz idestova már az élénkebb, modernebb városokat vezetni. Amit a terézvárosi demokraták megcsináltak, az szinte kínálja magát néhány intelligensebb város haladni akaró polgár­ságának. Csak nem kell csinált, képzelt tekintélyektõl, mumusoktól félni. Szervezkedni, behatolni próbáljon a nagyváradi parlamentbe az, aki erõt és tehetséget érez a hadakozásra. Hiszen a haladás: változás. s haladni csak változással lehet Ennyit általánosságban, nagy komolysággal s elöljáróban. Most már térjünk a programra: a tegnapi közgyûlés derûs epizódjaira…

A „nagy” terem képe érdekes. Nagyjában és felületesen áttekintve a réginek látszik, pedig nem az. Vagy ott volt-e a baloldalon, elöl a jegyzõk elõtt a volt fõ-fõjegyzõ, Rácz Mihály, akit a negyvennyolcasok küldtek be ellenõrzõnek, mivel õ ismeri alaposan a házi titkokat? Hát az a kedves, kurucarcú, magyar ruhás öreg úr, akit eddig csak szenzációs esküdtszéki tárgyalások­nál ismertünk: Millye Gyula táblabíró? Hát a Szokoly Tamás hadsegéde, aki persze Szokoly jobbjára ül, Halász Lajos? És még néhány érdekes és kevésbé érdekes alak?… Bizony változott ám a közgyûlés képe…

*

Várady Zsigmond dr. megkésett egy kicsit. Már az önálló vámterület mellett és ellen folyt a vita. Szétnézett. A szokott helyére már nem férhetett be. Nem sokáig gondolkozott. Odaült a negyvennyolcas csapat mögé. Ma úgyis elvtársa a negyvennyolcasoknak. Az önálló vámterület híve õ is, mint azt egy szép cikkben okolta volt meg a Nagyváradi Naplóban.

Az újságírók asztalánál, ahol Millye Gyula is ült, helyet foglalt valaki, aki egy kis akarattal beljebb is kerülhetett volna, Adorján Emil dr., a fiatal negyvennyolcas vezér. Ahogy a Halász Lajos szûzbeszédjét hallgatta - úgy tetszett nekünk - hogy az villant meg az eszében: mégsem kellett volna olyan szerénynek lenni…

*

Balogh Döme interpellálta Rimler Károlyt az újvárosi posta ügyében. Interpellálta pedig, mint polgármesterhelyettest s mint újvárosi „villa-tulajdonost”. A városatyák derültek az ügyön nagyon. Csak Rimler nem tudta semmiképpen, hogy mint kerül az õ villája ebbe a dologba.

Mondtak különben Rimlernek kedvesebb dolgot is. Mikor megígérte, hogy az újvárosi posta érdekében minden lehetõt megtesz, Szokoly Tamás közbekiáltott:

- Csak fiatalabb volna tíz esztendõvel…

Azt én szeretném, gondolhatta Nagyvárad szimpatikus polgármesterhelyettese, aki különben tegnap is „slágfertig” volt…

Balogh Döme viszont avval keltett óriási derültséget, hogy kijelentette:

- Ami egyszer nem ideális, az abszurdum!

Úgy látszik, hogy Balogh Döme a Bodnár Zsigmond dr. idealizmus-realizmus hullámiskolá­jának a híve…

*

Mikor legyen az újvárosi választás? E körül forgott vita.

Halász Lajos elmondta kissé idegesen szûzbeszédét. Utána Beöthy fõispán talpraesetten, meggyõzõen magyarázta, bizonyítgatta, hogy a tanács álláspontja a törvényes, s a Szokoly Tamás helyét csak decemberben lehet betölteni.

- Szavazzunk! Szavazzunk! - kiálták a negyvennyolcasok.

Elõször a tanács indítványára szavaztak. Az eredmény kétes volt. Az ellenzék ellenpróbát kért. Alig pár szavazatkülönbség volt. Egyszer csak a fõispán jobbjáról föláll Miskolczy Barna, s szavaz az - ellenzékkel…

De azért keresztülment a tanács javaslata…

*

Az önálló vámterület kérdésénél kitört óriási vihar már nem ide tartozik. Ez már igen komoly dolog. Érdekes csak az, hogy [az] önálló vámterület tizenhárom többséggel gyõzött. Babonás mamelukok ezt arra magyarázhatják, hogy szerencsétlen a határozat. Az önálló vámterület hívei viszont arra, hogy szerencsétlen állapot, mikor csak tizenhárom szótöbbséggel gyõzhet Nagyváradon az önálló vámterület eszméje…

Nagyváradi Napló 1902. február 14.