323. MUCSA

A fõváros különös elõszeretettel nevezi Mucsának a vidéket, de valljuk meg, hogy van is erre gyakran oka. Csak nézzük meg egynémelyik újság nyílttéri rovatát, könnyen meg­gyõzõdhetünk a Mucsa szó létjogosultságáról. Íme, a legújabb példa: Egyik közeli városban a kereskedõk bált rendeztek, s erre meghívták K. B. orvost és tartalékos tisztet. Az orvos azonban visszaküldte a meghívót, amibõl nagy nyíltterezés támadt. A helyi lapban most kirukkolt a teljes rendezõség, és másfél hasábon keresztül találgatja, hogy miért küldte vissza K. doktor a meghívót? Mutatóba közlünk néhány sort:

„Doktor úr! Ön azzal indokolja meghívónk visszaküldését, mert mint tartalékos katonatiszt oly társaságban, ahol a lovagias szabályokkal és eljárásokkal hadilábon álló egyének is nagy számmal vannak, szórakozni tisztességen alulinak tartja. Úgy látszik, hogy doktor úrnál a tisztesség iránti fogalom úgy van beékelve, mint a szélmalomba a vitorla, hol az egyik, hol a másik áll fölfelé, és a tengelye körüli forgása pedig a széltõl van függõvé téve, mert még nemrégen igen szívesen társalgott mindannyiunkkal, sõt nagy részünkkel brudersaftot is ivott, vagy talán még akkor nem volt doktor úr tartalékos katonatiszt? Vagy pedig mikor többünknél házalt, hogy a törvényhatósági tagok választásánál Önre, ki saját magát léptette föl, adjuk szavazatunkat és tegyünk meg mindent érdekében. Akkor még elég tisztességesek voltunk Önnek, doktor úr? Pedig már akkor az Ön állítása szerint tartalékos katonatiszt volt, vagy talán ily esetben megengedte azt a tisztesség?”

A nyilatkozat végén felhívják a doktort, hogy 8 nap alatt nevezze meg azokat, akikkel méltóságon alulinak tartja egy mulatságon részt venni.

És még kétségbe merik vonni Mucsa létjogosultságát!

Nagyváradi Napló 1902. február 19.