327. ELEMÉRY KLÁRIKA FÖLLÉPÉSE

Eleméry Klárika, aki virágvasárnaptól kezdve szerzõdött tagja a Szigligeti Színháznak, tegnap este második szerepét játszotta el a színpadon. Nem Nebántsvirág szabású szerep volt ez, hanem a bokorugrós szoknyás szerepek egyik legnehezebbike, a Sárga csikó Bakaj Erzsikéje. A bájos kis új színésznõ e vállalkozására sokan voltak kíváncsiak. A színház csaknem teljesen megtelt. Hát pompásan festett kackiás paraszt ruhájában Eleméry Klárika. Csodálatos módon megbarátkozott már a minden mozdulatára kíváncsi közönséggel s a forró levegõjû színpaddal. Jár-kel, mozog, egészen otthonosan. Csinos kis hangja is csak néhol remegett meg. Sõt már apró színpadi incidensek sem hozták zavarba, mint tegnap láttuk. Természetesen, és ezt bizo­nyára tudja is a kisasszony, ezek mind csak relatív erények, s a publikum lelkes viselkedése, a viharos tapsok, a nagy külsõ siker nem egy színésznõ pompás Bakaj Erzsikéjének, hanem a bájos, kezdõ Eleméry Klárikának szóltak, akinek színpadra termett, szerencsés egyénisége sok reményt nyújtó, pompás ígéret. És az Eleméry Klárika tegnapi szereplése azt a hitet keltette bennünk, hogy az ígéretbõl hamar teljesedés fog lenni. Volt persze virág, újrázás, taps sok-sok. A többi szereplõk a régi jók. Fõként Peterdy, Pintér érdemelnek meg minden dicséretet.

Nagyváradi Napló 1902. február 21.