|
- Katonák és
polgárok harca -
Nem,
kérem, ne tessék megijedni: nem fogunk generalizálni. Ama bizonyos jó viszonyt
polgárok és katonák között nem fogjuk éppenséggel zavarni, bár hogyha ez a
jóviszony sokáig így tart még, nem lesz ebben az országban csak nyomorék polgár
s degradált katona. Ez bizony szép lesz. No dehát ne generalizáljunk.
Beszéljünk hidegen és elõkelõen ama harcról, melyrõl már röviden írtunk, s mely
hölgyzene kíséret mellett folyt le szombaton éjjel a nagyváradi Lloyd-kávéházban.
A
hölgyzenéhez - úgy hisszük - éppen úgy nincs több joga a katonatisztnek, mint a
polgárnak, ahogy nincs a férfi, mondjuk cigányzenéhez. Sõt ez utóbbihoz még
inkább lehetne, mert legutóbb is két volt katonatiszt állott be a
cigánybandába. A Lloyd-kávéházhoz sincs több jussa a katonának.
A
nõi negyedhegedûsre is éppen olyan joggal kacsinthat a polgár, mint a civil. A
katonaság a mi tudomásunk szerint nem nõhódítás és polgárverés céljából nyeli
el a mi kiizzadt millióinkat. Nekünk úgy tetszik, hogy valami más hivatása van
a katonaságnak.
Újra
ismételjük: nem generalizálunk. Csak a szombat éjjeli harcról s szereplõirõl
beszélünk. Még a kardviselés sem privilégiuma a katonaságnak. Ha tetszenék
nekem, állandóan díszmagyarban s karddal járnék. Mit gondoltak tehát Géczy,
Patics és Bende tiszt urak? Azt gondolták, hogy a karddal a polgárt kell
megölni, aki a kardravaló pénzt szerzi?
Vagy
azt gondolták, hogy ilyen intelligens erõs városban, mint Nagyvárad az Úr
1902-ik esztendõjében s a militarizmusellenes szociális hangulat erõsödésében
be lehet a terrorizmus uralkodását vezetni? Azt hitték, hogy a polgárok
nyugodtan tûrik, hogy belõlük vagdalt pecsenyét csináljanak a katonatiszt urak?
Sajnáljuk
Géczy, Patics és Bende tiszt urak esetét. Ez alkalommal ugyan nagyon szomorú
dolog nem történt. De bár a kard nem tett kárt senkibe, bizonyos, hogy a kard
volt az oka mindennek.
Mikor
látják be már végre a tisztelt intézõ hatalmak, hogy a kardot le kell tétetni a
katonával? A polgári társadalom már nemcsak elkeseredett, de elszántan dühös
is. Sok oka van reá. Ne viseljenek háborút már tovább velünk a saját
katonáink!…
Nagyváradi Napló
1902. május 6.
(a)
|