62. A KASZINÓ GOLYÓZ…

A kaszinó újra istenítéletet, tetemrehívást tart. Teljesen mindegy, hogy ez alkalommal a mágnások kaszinójáról van szó. Ha a mágnások kezdik belátni talán már, hogy az ember nem a bárón kezdõdik, mi is hajlandók vagyunk kijelenteni, hogy az ember nem okvetlenül végzõdik a báróságnál. Szóval mi tudomást veszünk a mágnások ügyérõl is és nem vagyunk olyan dölyfösök, mint az osztrák szociáldemokraták, akik úgy vélik, hogy a fõúri embercsoport fulladjon meg a saját piszkában… Mi nem feledjük el, hogy a mágnás nem tehet róla, hogy õ mágnás s a mágnásnak sem eshet egészen könnyen, ha a bõrét húzzák lefelé.

Az ügy kényes. Egy gróf úr egy másik gróf urat hamis esküvel vádol. Õk ismerik egymás erkölcseit s lehet, hogy a vád nem alaptalan. De elõáll a kaszinó. Elõáll és tetemrehívást tart. Nem azt mondja, hogy ezt a hamis urat ezennel kidobjuk magunk közül. Ehhez ugyanis teljes joga volna. De ki akarja egészen végezni amellett, hogy nem kiváncsi: vajon igaz-e a vád. A gróf lemond a kaszinótagságáról. A kaszinónak kedve jött a kigolyózásra. A kaszinó golyózni akar. Sõt többet akar, kesztyûs kézzel és úri pallossal ölni akar. A kaszinó követeli a vádat viselõtõl, hogy ne viseljen semmi egyebet, csak vádat. A gróf népképviselõ. A mágnás kaszinó azt akarja, hogy ne viselje a nép képét. A gróf tartalékos katona.

A kaszinó azt akarja, - hogy ne tartozzék a katonákhoz. A gróf él, a kaszinó azt akarja, hogy ne éljen. Mit akar tehát a kaszinó? Gyakorolni minden hatalmat. A király nevében ítélõ bírókat, a törvényt hozó parlamentet, a legfelsõbb hadúrét, az egész társadalomét. És hogy ennyi felséges hatalommal ne kerüljön egy mondatba: a Bali Mihályét is…

A kaszinó ilyen rettenetes tirannus ebben az országban. És a legtöbb kaszinó olyan, mint a mágnás kaszinó. Károlyi István, Szapáry Pál, Andrássy Tivadar ott vannak a kajászó­szentnándori kaszinóban is. A helyi társadalom szeplõtlen elõkelõségei õk. Szigorú, kegyetlen urak, akik szintén tudják Bali Mihályt is helyettesíteni, ha kell. A kaszinó él és uralkodik ebben az országban törvény, trón, parlament, bíróság, társadalom, sajtó felett.

Minden bajuknak, tragikomik[um]uknak legkiáltóbb magyarázója a kaszinó. Micsoda ország, ahol ilyen institúció teremhet és virágozhat.

…Öreg szokás szerint most Széchenyi Istvánra kellene hivatkoznunk. Mi nem õ rá hivatkozunk. A Károlyi Istvánokra, Szapáry Palikra s szerteszét élõ majmaikra. Hát komolyan hiszik, hogy sokáig tarthat ez az állapot?!…

Nagyváradi Napló 1902. június 8.

(ae.)