- Kuruc furfang -
Blaha
Lujza asszony tegnap este egy tucatnál tucatabb, görögtüzes színpadi tákolmányt
tett értékesebbé sok becses, igaz munkánál s míg elragadtatva néztük, mennyire
él, beszél, kacag és dalol Rózsi, az eleven kuruc parasztasszony, a lelkünkben
himnusza csendült halkan s meghatottan az ifjúságnak…
…Ugye
csodálatos? De úgy van. Ez a kiválasztott nagy asszony valóságos prófétája,
apostola az ifjúságnak. Az ötletnek, a finomságnak, az értelemnek, s az
üdeségnek annyi becses apróságával aggatta tele a váznak is gyönge, hitványul
épített szerepet, hogy az életté s elragadó, páratlan mûvészetté vált. És hogy
nótázott Blaha Lujza! A naiv nóták klasszicifikálódtak[!], kitöltõdtek,
megnõttek…
A
közönség, a zsúfolt ház, a lelkesedésnek csaknem lázával ünnepelte a nagy
asszonyt, aki gyönyörû virág-lírát is kapott. Elõadás után újra kicsapott az
utcára az ováció hullámzása s a több százra rúgó tömeg kísérte éljenezve a
lakásáig.
Az
elõadás igen sikerült s mindenesetre felülálló a népszínházi nívón. H. Novák
Irén értelmes, finom, kedves Katicája, Bognár originális jóízû Bögözije s
Szarvasi ügyes Bedõje váltak ki legjobban, de tetszettek P. Szép Olga, Benkõ
Jolán, Kulinyi Mariska, Szatmáry, Erdélyi és Bérczi is.
Nagyváradi Napló
1902. június 8.
|