67. FEDÁK SÁRI

- New York szépe -

Fedák Sári, a magyar színpadi deszkának ez a csodálatos, ragyogó leánya, Nagyváradon van ismét. Õt vártuk, õ utána vágyakoztunk. Az õ fiatal tündérsége lehelhetett már csakis életet az elmúlásba, a haldokló szezonba. Hisz õ a csodák leánya.

Zsazsa eljött csodatétel végett s azóta illatot s kedvet lehelnek az álmos kis fehér múzsa­csarnok falai. Fölhangolta õ a lelkeket ismét s a mámort visszaültette ismét oda, hol olyan nagy volt már a hideg, fejszaggató katzenjammer.

Micsoda leány ez a Fedák Sári! Mert nem kap már erõt, mivel kedve szerint tülekedhessék, - a maga szépséges erejével kél harcba. Kiválasztja a New York szépe boszorkányos rongyos ruhájú gamine-jét s mint Kissie ugrott tegnap elénk és hozott magával annyi rakoncátlan életet, színt, amennyit - hajh - nagyon ritkán látunk. És fiúskodott, pajkoskodott, beszélt, dalolt, táncolt. És lefoglalta magának teljesen a színpadot s úgy csinálta azt a merész okkupálást, mintha ez neki célja se volna. Nem is láttunk mi tegnap este senki mást, csak õt. Az õ kedvéért megváltozott az egész darab s mintha az õ kedvéért összezsugorodott volna minden színpadi lélek.

Õ elkacagott, eltáncolt, elragyogott mindent a többi elõl. Magaragyogástól szenzációs toalettjeiig minden fényesebb volt másnál. Még a másnak szánt irgalomtaps is az õ nagy diadalát szolgálta.

Áhítva, várva várjuk a még jövendõ Fedák-estéket.

Nagyváradi Napló 1902. június 13.