Bizonyisten
nem írtunk volna egy szót sem Bozókyról, ki jogakadémiai igazgató Nagyváradon,
ha a tegnapi napon kénytelenek nem lettünk volna megtudni, hogy él egy
Schrammel nevû úr, ki aljárásbíró Nezsideren. Tõlünk ugyan diszkreditálhatta
volna a józan eszet tovább is Bozóky igazgató, lobogtathatta volna nyugodtan a tekintély lobogóját. De tegnap
jelentkezett Schrammel úr. Jelentkezett és õfelsége a király nevében
kihirdette, hogy a freigeist szó
becsületsértés. Hát most már vége a türelmünknek. Itt már nagy bajok vannak.
Egy jogakadémiai igazgató azt prédikálja, hogy a józan ész bomlasztó erõ, a
tekintélyeket kultiválni kell s aki vallásos ember, az korrekt ember.
Ugyanakkor, messze, távol, elõáll egy magyar bíró s ítéletben mondja ki, hogy
az a cím, amelyet Voltaire, Rousseau, Lessing stb., a mieink közül Hajnóczy,
Kazinczy stb., de maga Kossuth is büszkén viselt: meggyalázás.
Ez
már epidémia. Ez nem véletlen találkozása két eltévedésnek. Ez ragály, mely már
a tanári katedrát és a bírói tribunált is inficiálta. A dogmák betegsége ez,
amirõl a múltkoriban már írtunk volt. Az elsötétülés nyavalyája, mely ma már
nap mint nap termi az eseteket. Komoly és nehéz betegség.
Mi
hiában karbolozunk. Ezt jól tudjuk. De legalább magunk körül most már muszáj
gyakran dezinficiálni. Tehát dezinficiáljunk. Amiket a józan ész
ártalmasságáról, a tekintélyek szükségérõl, a bigottság áldásairól Bozóky
igazgató összehordott: a látás és gondolkozás csõdjének a bemondása. A jövendõ
juristái elõtt gyalázni a józan eszet nevetség, ha ugyan egyszersmind siralom
is nem volna.
A
tekintély elvét hirdetni egy magas állami iskolában a huszadik század elején:
egyszerûen patológiai tünet. Az emberi korrektséget a bigottságban találni,
mikor éppen most jelent meg Hoensbroech
gróf könyve az ultramontanizmusról, mely a többek között szól vallásos
papokról, kik a sikerült gyilkosságokért hálákat imádkoztak az egek felé: no ez
már a betegségnél is több. És Schrammel úr? Ez az alak vagy naiv analfabéta
vagy veszedelmes jezsuita.
A
Bozókyak és Schrammelek sokan vannak s úgy látszik szaporodnak. Aki a józan
eszet nem tartja bomlasztó erõnek, mint Bozóky s a freigeist-ot gyalázatnak,
mint Schrammel: karbolozzon. Esetleg nem szükséges, hogy a karbol hígított
legyen. Veszedelmes már a járvány…
Nagyváradi Napló
1902. szeptember 18.
(ae.)
|