|
- A Szigligeti
Társaság -
A
múltkoriban néhány budapesti és vidéki lap - nyilván tájékozatlanságból -
túlságos sok dicsérettel írt a „Szigligeti Társaság”-ról. Már akkor siettünk
megjegyezni, hogy ne tessék ezt a sok dicséretet készpénznek venni. Kritikát
nem mondtunk s most nem akarunk mondani. Eleget bíráltuk a „Szigligeti
Társaság” mûködését, helyesebben nem-mûködését… Most egy meghívást kaptunk,
mely így szól:
Meghívás.
A „Szigligeti Társaság” tisztikarának és választmányának t. tagjait van
szerencsém a folyó 1902. évi március hó 7-én délután 5 órakor a gazdasági és
iparbank termében tartandó választmányi ülésre tisztelettel meghívni:
Tárgyak:
1.
Elnöki jelentések.
2. A Szigligeti emlékünnepély elõkészítése.
3. Az évi rendes közgyûlés határidejének és tárgysorozatának megállapítása.
4. Indítványok.
Nagyvárad,
1902. március hó 5-ik napján.
Rádl Ödön társ.
elnök.
Bizony
már el is feledkeztünk volna újra, hogy nekünk irodalmi társaságunk van. De hát
most eszünkbe jutott még valami. Ha csak fele való a társaságról nemrég kürtölt
dicsériádáknak, milyen sok minden másképpen volna. Legeslegelsõ sorban pedig
nem tartanánk ott, hogy ma már Nagyváradon az irodalmat felekezeti boltokban
mérik. Katolikus liceum, Jehuda Halévy Társaság protestáns felolvasó-esték
mindezt bizonyítják, hogy itt engedték még az irodalmat is elfelekezetesedni.
Nagy része van ebben a „Szigligeti-Társaság” mûködésének, illetve
nem-mûködésének.
A
fenti meghívó ötletébõl s a közgyûlés elõtt egyelõre csak ennyit akartunk a
„Szigligeti Társaság”-ról mondani.
Nagyváradi Napló
1902. március 6.
|