Somogyi
Károly - mint hírül adtuk már - szerzõdtette Virágvasárnaptól László Irént, a
színiakadémia végzett növendékét. A kisasszony nagyon intelligens, fiatal szép
leány. Azt mondják: kiválóan talentumos is. A szerzõdést a kisasszony és
Somogyi egy kis alkudozás után megkötötték. A színész-szerzõdéseknek rendesen
van egy pontjuk, mely szerint a be nem vált színészt egy hónapon belül a
színigazgató minden indokolás nélkül elbocsáthatja. Ez benne van minden
színész-szerzõdésben, ám az esetleg elbocsátott színésznõ zsüri elé viheti
ügyét. László Irén kétszer is elolvasta ezt a passzust s azt mondta Somogyinak;
-
Nem lehet ezt a pontot kihagyni, direktor úr?
-
Nem lehet, kisasszony. Én hiszem és remélem, hogy önnel szemben nincs szükségem
reá, de a színésztörvények szerint ennek benne kell lenni a szerzõdésben…
Egy
kis szünet után újra megszólalt László Irén:
-
Sok patika van Nagyváradon, direktor úr?
Somogyi
Károly egy nagy kérdõjellé változott.
-
Ha nem válnék be - folytatta László Irén -, elmegyek valamelyik patikába…
-
Tessék? - kérdezte bizonytalan hangon a direktor…
-
Hát beállok egy patikába…
Kiderült
aztán, hogy László Irén egyetemet végzett s okleveles gyógyszerész… Szóval egy
igazi modern, intelligens, erõs leányhoz illõen biztosította magát, mielõtt a
deszkára lépne…
Nagyváradi Napló
1902. március 13.
|