|
Ez
a történet nem derûs történet. Sõt erõsen tragikus. De sok van benne a
dolgoknak szivárvány-színt adó némiképpen vad komikumból. Komjáthy János, az
ismert és népszerû színészdirektor a történet hõse. A vidám, vivõr János
direktor évek óta retteg az elhízástól s protestál és küzd ellene a bonviván
színésznek s a nõk szerencsés barátjának minden fölhevülésével és erejével. No
de az erõs, egészséges fizikummal nehéz az alkú. Siralmas gyötrelem János
direktornak minden kúra, mely soványítani akar. Az angol és magyar konyhából
konstruált gazdag ételrendhez szokott direktori gyomor föllázad a soványító
kúra mostohaságai ellen. Ezen nyáron Lindewieseben akart karcsúbbá válni János
direktor. A kúra rettenetes eredményt hozott. Komjáthy a legveszedelmesebben
megbetegedett s betegségének szimptómái veszedelmesen egyeznek az éhtífusz
szimptómáival. Szegény János direktor hamar meg fog talán gyógyulni, de az õ
esetében tragikus emberi dokumentum van. Engem talán jobban megdöbbent, mintha
valamelyik erdélyzúgi éhezõ falu-népségrõl olvasok. Hogy az ínség gyötrelmes:
ez megszokott siralom. De rettenetes dolog, hogy a jóllakottság embereit is
válogatott, kegyetlen ötletekkel tréfálhatja agyon a fátum, melyrõl a görög
tragédiák szólnak.
Nagyváradi Napló
1902. július 13.
|