224. A MENYEM

- Premier -

Nem csodálkozunk a „Menyem” nagy sikerén. Carré és Bilhaud urak tudták, mit csinálnak, s ismerték a közönséget is, azt az igazán internacionális közönséget, melyet legjobban meg lehet kacagtatni a körülötte folyó élet kis, de nekik nagyon nagy eseteinek kifigurázásával. Tomobolt a jókedv, harsogott a kacagás tegnap egész este a színházban s bizonyos, hogy kasszadarab lesz a „Menyem”.

Hogy mi a darab? Vígjátéknak nevezik a szerzõi. Voltaképpen pedig dramatizálása a legmulat­ságosabb anyós vicceknek. A francia színpadi írók nem félnek az ócska ötletektõl. Úgy tálalják fel õket, hogy frappánsoknak, újaknak tetszenek. A „Menyem” anyóstörténet. Néhol talán kissé bizarr, borsos, de bolondosan kedves, vidám, kacagtató mindig. És még egy nagy érdemük van a darab íróinak. Ezek nem fáradnak el a második fölvonásban. Jól gazdálkodnak. A darab mulatságossága egyre nõ. A harmadik fölvonás olyan páratlanul ötletes és kedves, hogy magában sokat ér. Mindezt pedig a kipróbált anyóstémán s a mindig hatásos anyós­vicceken kívül pompás alakjaikkal viszik véghez a szerencsés kezû szerzõk.

Az elõadás igazán a legjobbak közül való. Kész, egybevágó s jókedvû, mind a darab. Benkõ Jolán rettenetes anyós s ennél több dicséret nem kell. Finom és ízléses E. Kovács Mariska a címszerepben. László Irén intelligens s nagyon jó a könnyebb és vidámabb környezetben is. Kulinyi Mariska ügyes szobaleány. Az urak közül Krasznay és Tóth Elek igen kitûnõk s a darabot õk ketten képesek volnának sikerre vezetni. A mindig nagyon jó Bognár, Dési, Bérczi és Szatmáry szintén dicséretre érdemes részesei a sikernek. Pénteken megismétlik a darabot.

Nagyváradi Napló 1902. november 19.