|
Barabás
Béla beszámolt - volna. Nem számolhatott be. Nagy nehezen, egy negyed órai
küzdés után egy kicsi csöndet tört a hangjával. Mézes madzagot húzott végig a
szocialisták száján, megmaszlagolni próbálta a tisztviselõket, és legvégül
szidta a szabadelvû pártot. Mindezt röviden tehette csak. Az obstrukción
átsiklott. Rejtélyes és kevésbé értelmes célzásokat tett a jövõre. Aztán egy
irtózatos frázis, s a „beszámoló” véget ért. Valamivel tovább tartott tíz
percnél.
A
„beszámoló” ilyenformán nem lehetett a tegnapi nap eseménye. Sajnos, más
eseményei voltak a tegnapi napnak. Barabás lejövetele fölkavarta Nagyváradot.
Méreg tapadt a lelkekre, s ezt a tömegmérgezést nehezen fogja kiheverni a
nagyváradi társadalom. Ez a Barabás lejövetelének politikai eredménye. Bezúzott
fejek, bezúzott ablakok, elkeseredés a szívekben, fölbujtott vad szenvedélyek,
oktalan zavargások. Mióta Nagyvárad képviselõje Barabás Béla, elsõ eset, hogy
nyújtott valamit Nagyváradnak. Kárhozatos botrányokat. Láthatta, tudhatta,
látta és tudta is õ ezt jó elõre. Lejött mégis. Beszámolóját nem mondhatta el,
de jelenlétével sikerült forrongásba hozni a kedélyeket, és - szövetkezve a
szociáldemokratákkal - sikerült valósággal forradalmat csinálni Nagyváradon.
Ilyen forradalomra gondolt Barabás úr, mikor a parlamentben hetvenkedett? Ha
vért akart, hát folyt vér. Kinyúlt a betyárvilág Nagyváradon. Ezt akarta
Barabás? Ha ezt akarta, elérte.
A
tegnapi napon Barabás hívei közül is sokan valósággal undort kaptak.
A
tegnapi nap újra összeforrasztotta Nagyváradon az értelmes, értékes elemeket. A
véres napnak ez az egyetlen enyhítõ és vigasztaló momentuma.
Nagyvárad
intelligens társadalmát inzultálták tegnap. Ezt az inzultust Barabás úr
fiaskója sem tudja elfelejtetni. Pirulunk és szégyenkezünk a tegnap történtek
miatt.
Reméljük,
hogy Barabás le fogja vonni a konzekvenciákat. Nagyvárad intelligens polgársága
kényszeríteni fogja rá. Elég szégyen, hogy Tisza Kálmán helyébe a fátum éppen
õt hozta, ki most lelketlen frázisok, országrontó zenebonák után úgy jön ide
le, hogy véres botrányok tegyék jó idõre emlékezetessé ezt a látogatást. A
kiontott vérre kérjük Barabást, hogy ne jöjjön ide többet. Ez a kiontott vér az
ön lelkét terheli, Barabás úr!
Az
ország pedig, mely tegnap ide figyelt, vegye tudomásul, hogy Barabás nem
mondott beszámolót, szánalmasan viselte magát, s hogy szégyenletes, véres
botrányokkal tette emlékezetessé utolsó látogatását… Mert hisszük, hogy utolsó
volt…
Nagyváradi Napló
1903. július 13.
|