- Saját tudósítónk
távirata -
Amikor
a „Nagyváradi Napló” tudósítója belépett a képviselõház folyosójára, szembe
jött vele a miniszterelnök, kereste Tallián alelnököt, akivel igen ügyes
stiklit csináltatott meg. A vezérek mind berukkoltak, Kossuth Ferenc dölyfös
arccal járkált a kormánypárti folyosón, Apponyi Beöthy Ákost próbálta
leszerelni, Eötvös anekdotázott, Zichy János gróf zárkózottan üldögélt egy
pamlagon, bent a teremben pedig a haditervet kovácsolták Barabás, Lengyel és
Nessi Pál. A karzatok zsúfolásig megteltek. A szerdai ülés törvénytelen
jegyzõkönyvét boncolgatta Barabás Béla, majd Polónyi Géza, végül Lengyel
Zoltán. A hangulat forró volt. Az ellenzéken Kubik Béla az obstrukciós fehér
ruhában animálta, az ellenzéki tábort, odakiáltá a szabadelvû, nagy részt öreg
urakból álló mezõ felé:
-
Mindenre kaphatók! Csalók! Zászlós úr vesztegetett. Hamisítók!
S
utána görcsös nevetésben tört ki, amely a Házat egy pillanatra derültségre
fakasztotta. Az elnök azonban egyszerre leszavaztatta a szabadelvû tábort. Erre
õrült zaj támadt. Lengyel Zoltán felállt s beszélni próbált. A kormánypárt a
padokat verte, s nem hallgatta meg Lengyelt. Az ülést erre felfüggesztették, s
óriási kavarodásban rohantak a képviselõk a terem közepére. Szünet alatt
terjedt el a híre, hogy Vancsó Gyula, Fernbach Péter és Nolecz Gyula kiléptek a
kormánypártból, mert Szapáry nem adhatta a magáéból a százezreket. A folyosó
forr, általános a hit, hogy Khuen megbukott.
Nagyváradi Napló
1903. augusztus 1.
|