Derék
Konne Ferenc, az sem bizonyos, hogy magát Konne Ferencnek hívják. A laptudósító
így keresztelte. Legyen hát maga Konne Ferenc, óh derék bakter… Magát alighanem
el fogják csapni. De Klio, kinek kilétét az állomásfõnök úrnál
végkielégítésképpen megtudhatja, a maga nevét könyvébe jegyzi. Ha Konne
Ferencnek hívják, Konne Ferencet, ha másnak, azt a mást. Mert óh derék bakter,
nagy dolgot mívelt maga. A gyulai karambollal tudniillik, ha ugyan ezt a
karambolt maga okozta. Mert ez a karambol az elsõ okos politikai lépés volt
Magyarországon néhány hónap óta. Igazán: okosságot ma már csak a bakterek és
vonatok mutatnak ebben az országban, s még ezek közül is csak azok a lassan
baktatók, melyeket annyi instancia után sem hajlandó gyorsakkal kicserélni a
mindenkori vasútminiszter.
Derék
Konne Ferenc, nem tudja azt maga, milyen nagy igaza volt a 8913-asnak. Nem
azért, mert összetört néhány kocsit, de mert a szentnek sem ment tovább, s
teljes két órával lekéste a budapesti gyorskocsit. Derék Konne Ferenc, magát
elcsapják, mert vasúti nyelven mondván: hibásan állított. Pedig amilyen okos,
hazafias vonat a 8913-as, máskülönben sem érkezett volna idejében Nagyváradra.
Mert a 8913-asnak esze van. Õ jól lát, s unja a dolgot. Miért siessen õ? Nincs
annak értelme. Õ nem kamarilla, nem vezérkar, nem osztrák néppárt, nem Apponyi
Albert, nem Barabás Béla. És nem Tisza István. Dehogyis, hiszen az rajta ül.
Rajta ül, de nem fogja megköszönni. A 8913-as kötelességének ismerte, hogy egy
okos példát adjon a megkergült világnak. Példát, hogy nem kell sietni. Miért?
Nincs itt semmi baj. Az exlex nem exlex, a válság nem válság, a veszedelem nem
veszedelem. Hogy mi lesz? Abszolutizmus sem lesz, forradalom sem lesz.
Abszolutizmus azért nem lesz, mert esetleg a nyílt abszolutizmus kevéssel
különböznék a leplezettõl, s baj volna, ha ez kiderülne. Forradalmat pedig ott
fent nem mernek kelteni, itt lent pedig nem tudnak csinálni. Nem kell sietni,
mert úgy sem tudja senki, hogy mit akar. Hadd érjék meg minden magától. Hadd
jöjjön el szépen a punctum necessarium.
De
Tisza István sietni akart. Miért? Megmenteni a liberális pártot? Nem kell azt
menteni. Hujjé! Micsoda erõs párt ez! Megváltozhatik körülötte az egész világ.
Megváltoznak õk is. De el nem válnak egymástól. Mágnás, zsidó, dzsentri,
junker, agrárius, merkantilis, kálvinista, dunántúli, korlátolt, eszes,
panamista, erdélyi, klerikális, aulikus, jezsuita, nemzeti, szabadkõmûves…
Nincs elég helyünk. Nem soroljuk fel mind. Nos? Ezért a pártért sietett úgy
Tisza? Hogy együtt tartsa Gajáryt, Zselénszkyt, Andrássyt, Neumannt, Nagy Mihályt
és a többit? Hogy hogyneval hogy [!] tisztázódjék, oszoljék a rettenetes káosz…
…Derék
Konne Ferenc és bölcs 8913-as. Maguk ketten példát adtak. És ha a politikai
bakterek el is vesztették a fejüket, maradt egy bakter, aki megtalálta. Csak
aztán elfogadják. Most jön a jelentés, hogy Lukács László szintén megköszönte
felséges királya kegyét. Õ bizony nem reszkírozza a fejét, melyet Tisza István
által most küldött utána Konne Ferenc bakter.
Derék
Konne Ferenc, mintha a 8913-as példája már meghódította volna Tisza Istvánt és
Lukács Lászlót. Mintha már õk is látnák, hogy nem szabad sietni, és az érés nagy processzusát. sem siettetni.
Derék Konne Ferenc, magáról följegyzi az a bizonyos Klio, hogy Magyarországon
valamikor csak a vasúti bakterek s a vegyesvonatok lokomotívjai tudtak okosan
gondolkozni…
Nagyváradi Napló
1903. szeptember 6.
A. E.
|