Nagyon
érdekes irodalmi tervrõl suttognak a beavatottak. Bródy Sándor, a zseniális
regényíró, aki utóbb mint színmûíró is nagy sikerek osztályosa volt, két éve a
„Fehér Könyv” ciklusának megindításával bilincselte le az ország
olvasóközönségének érdeklõdését. Egy esztendeig a munka nemes lázával írta a
havonként megjelent Fehér Könyveket, amelyek a költõ legérdekesebb irodalmi
alkotásai. Nagy tehetsége valóságos alkotási orgiát ül e Fehér Könyvekben az
irodalmi mûfajok között. Esztétika, szépirodalom, regény, színdarab, mese,
csupa költészet, csupa aranyszálú romantika, tán még vers is volt benne. A
Fehér Könyveket a 12-iknél lezárta: azóta drámát írt Bródy. Most is ír, tán
kettõt is egyszerre, bár ha csak az imént adták a Király idillek-jeit. Ám
Bródynak egy érdekes új vállalata is elõkészítés alatt van. Amit még nem
csinált, arra akar ezúttal vállalkozni: egy nagy szépirodalmi és kritikai lapot
indít. Olyat, amilyen a Max Hardené. A tervei még ismeretlenek, nem közölte,
csak a beavatottjaival. De úgy hallatszik, hogy a tavaszra meglesz a lap.
Nagyváradi Napló
1903. január 9.
|