|
Fiatal
poéta ember neve. Egy idõ óta sûrûen olvassuk verseit a „Magyar Géniusz”
szépirodalmi lapban. „Veronika” címû versét nagy dicsérettel emlegették egy
pályázaton, s csak tehetségének nem mindennapi ereje és színe mentették meg
Gellért Oszkárt, hogy pályadíjat nyerjen. Úgy véljük, nem is lesz belõle hivatalosan
koszorúzott poéta, igazi egyéniség és talentum. „Az elsõ stációnál” címmel adta
ki Gellért Oszkár elsõ verskötetét. Ez a kötete még csak érdekes. De milyen
érdem ez ma, mikor az állandó versözönbõl nagyon ritkán tudunk egy-egy
figyelemre érdemest kihalászni. És Gellért Oszkárnak pár értékes dolga is van
már. Ezek között elsõ sorban ama „Veronika” vers. Úgy érezzük, hogy poéta,
teljes poéta, erõs, megkapó, biztos és sokszínû és hangú fog Gellért Oszkárból
válni. A magunk részérõl ama kevesek közé soroljuk, kit számon kell tartani, s
kitõl sokat várunk. Kötetét a „Magyar Géniusz” szerkesztõségében lehet
megrendelni.
Nagyváradi Napló
1903. január 9.
|