|
- Ujházi Ede
vendégjátéka -
Az
a közönség, mely tegnap este a földszintet, páholyokat megtöltötte, szent
szomjúsággal jött látni a kincseket, melyeket a tragikum legmélységesebb
tárnáiból hoz föl Crampton mester kopott mûvészköpenyében Ujházi Ede mester…
Egy magyar Crampton - piktor szintén - a lélekvesztõ útján, a mámort már csak
hitelben adó csapszék stációján, véletlenül megnézte az Ujházi Crampton mesterét.
A nagy igazság belegyújtott mámoros fejébe. A magyar Crampton agyonlõtte magát…
Ez az Ujházi Cramptona. Tragédiákat megoldóan, rettenetesen igaz.
Hajh,
annyira igaz, hogy mi láttuk: igazi könnyek voltak a mester szemeiben. Õ tán
letagadná. Mi is letagadjuk, mert mi is könnyeztünk. A nagy igazságokat titkos
megdöbbenésben fogadjuk. A könnyeket restelljük. Komédiázunk, mikor a komédia
ilyen kegyetlenül komolyan szól hozzánk… Annyi bizonyos, hogy végtelen nagy,
megrázó hatású volt a „Crampton mester” elõadása. Hatalmasabb szerepe talán még
Ujházi Edének sincs Crampton mesternél. A tapsnak, kihívásnak alig akart
fölvonásvégeken s még az utolsó függönygördülõnél sem vége szakadni.
H.
Novák Irén s Tóth Elek méltóak voltak a mesterhez, s ennél nagyobb dicséretet talán
nem is kaphatnak.
Nagyváradi Napló
1903. január 15.
|