151. POLGÁRMESTEREK ORSZÁGOS GYÛLÉSE

- A jövő gyűlés Nagyváradon lesz -

Annak volt igaza, aki azt mondotta, hogy ma nem szabad Magyarországon a jövendõ számára semmit sem csinálni. Veszedelmesen csökönyösek, gyávák és ködös agyúak ma Magyar­országon az emberek. Ahány törvényt csak néhány év óta csináltak, az csaknem egytõl egyig reakcionárius. De nemcsak a parlamenti kodifikálás ilyen. Minden ilyen. Intézkedés, egyesülés, mozgalom, terv. A sajtótörvény, a kivándorlási törvény, a szövetkezetek dolga, stb. mind azt bizonyítja. Bizony isten fázunk az új polgári törvénykönyvtõl is. Éppen ezen ok miatt. Ma Magyarországon a tiltakozás ártatlanabb, mint húsz évvel ezelõtt a csatlakozás, mely azonban a kritika jogát nem dobta el.

Ezt bizonyítja a polgármesterek idei gyûlése is. Tóth Pál szegedi h. polgármester csinált memorandum-tervezetet az új városi törvényrõl. A tervezet terjedelmes és szorgalmas munka. Ismertettük. De olyan félénk, konzervatív, mintha nem a legnagyobb magyar vidéki város önérzetes és tudatos fõtisztviselõje, hanem valami duodec, sörfogyasztó bajor városkának a polgármestere csinálta volna, valamely a „Simplicissimus”-ba illõ férfiú. Gondoltuk, majd együtt bátrabbak lesznek a polgármesterek. Érezni fogják, hogy a magyar városok volta­képpen Magyarország, hogy agitálni kell a demokrata, polgári, városi lakosság jogos elsõségre s autonómiára jutása érdekében, ha már nyomorult viszonyaink között nem lehetünk hívei az államosításnak… És ide szögezünk egypár eredményt.

A memorandum-ügy hangsúlyozza a történelmi fejlõdést, mintha valami agrárius fõúri gyülekezetben készült volna.

Kimondták a városatyák száma leszállításának szükségességét. Ez nem volna baj. De a leszállítást éppenséggel nem demokratikus okból, a demokratikus ellensúlyozással célozzák a polgármester urak.

A virilisi intézményen semmit sem akarunk változtatni?

A fõispáni állást a városokban nem merik eltörölni kérni a polgármesterek. Pedig az ábécéje a függetlenségnek.

Kell még több adat is, hogy milyen szellem dirigált a polgármesterek kongresszusán. Ennyi is bõven beszél…

Nagyváradi Napló 1903. május 20.