184. A HÉTRÕL

A rettenetes kis könyvre mindnyájan emlékezünk talán. Az édesapánké, az édesanyánké vagy a nevelõ bácsinké volt ez a kis könyv. Minden csínytevésünk megírva vala a kis könyvben, melyet, oh, be szerettünk volna megtalálni. Most az ifjúságunkat keressük többnyire olyan makacs gerjedelemmel, mint azt a rettenetes kis könyvet kerestük valaha. Hogy jutott most eszünkbe e legenda a legifjabb ifjúkorból, alig adhatnánk róla számot. Újra kerestük a kis könyvet, melyben minden titok meg vagyon írva, s ki próbáltunk olvasni belõle egy pár sor írást. Itt következnek, ha jól olvastuk:

*

…A császár a Kossuth-kutyák között… Hát a lázadókkal ismét alkudoznak? Így persze vérszemet kapnak.

Az a Lobkowitz is csak a Nemzeti Kaszinóban tud hencegni. Egy kicsikét összelövetni a kedves Ofen-Pesthet, azaz pardon, Buda és Judapestet! Majd lenne ott rend… A. E. J. O. U. Fõképpen O. Ottó tudná!…

Paar és Bolfras

*

Máramarosszigetre kellene mennem, s Budapesten kell tanyáznom. Mit akarnak énvelem? Most már talán még kellenék is? Már én se sokat mernék csinálni. Az éjjel gonosz álmom volt. Megfordult a história. Egy Beöthy adminisztrátor ült Biharon, s egy Tisza küzdött ellene. Gonosz álom, s lehetetlen. De vajon nem az adminisztrátorok következnek ezután? Alig várom, hogy szaladhassak Máramarosszigetre a kálvinista papjaim közé…

Gróf Tisza István

*

Most már csak egy kis bátorság kellene s én volnék a tetõn… Még muszkát sem kellene vezetnem. Legalább egyelõre. Csakhogy kellemetlen, ha az õsök közül egyet Ödönnek hívtak!…

Gróf Zichy János

*

Mit csináljak a debreceni határozattal? Hlatky Endrének van annyi szerencséje, mint Rimler Károlynak. Jó idõben nyaral õ is. Szeretném, ha Szokoly Tamás volna most a nagyváradi szabadelvû párt helyettes elnöke. Õ ötletes ember, s kivágná magát valahogy.

dr. Hoványi Géza

*

Csak már Nagyváradon lehetnék. Nincs az exlexben vesztes, csak én. Nincs szubvenció, de van deficit, s mikor a bõröm különben is borsózik Orosházától, az orosházai lap azt a kedves figyelmeztetést küldi, hogy az orosházai intelligencia nagyigényû, s én kevés újdonságot ígérek Orosházának, aztán a társulatom is hiányosnak látszik… Hogy miért nem színigazgató Pitreich közös hadügyminiszter úr!…

Somogyi Károly

*

Én sem utazom többet Nagyváradra.

Márkus Aranka

*

A magyar bortermelõk Nagyváradon gyûléseznek. Valamikor Pécs volt a magyar borfõváros. Csak nem azt jelenti ez, hogy Pécs után Nagyvárad jön sorra? Nem lehetne valami olyan városból csinálni borközpontot, amelynek a vidékén nem termelnek bort?…

Kétkedő Ivor

*

A kis könyv kínált még egy sereg titkot. De becsaptuk s félredobtuk. Miért tudjuk meg a titkokat? Úgy szép a világ, ha rejtelmes, s csak addig szép, míg az…

Nagyváradi Napló 1903. augusztus 23.