76. AMERIKAI MÛVÉSZHÁZ PÁRIZSBAN

Budapest, dec. 14.

Nemrégiben küldtünk hírt a párizsi Sorbonne eseményérõl. Az Egyesült Államok tanszéket kreált a párizsi egyetemen s azóta Párizsban sikk, divat a Sorbonne-ba járni s hallgatni elõadásokat Amerika eszméirõl. És most még érdekesebb amerikai institucióhoz jut a francia metropolisz. Egy hivatalos amerikai mûvészházhoz.

Amerika szépmûvészeti iskolát akar fölállítani Párizsban. Egészen olyat, mint amilyen a franciáké Rómában. A franciák római mûvészházát általában magát-lejárt intézménynek kezdik tartani. Az amerikai mûvészházat, ha megvalósul, az újvilág mûvészi viszonyai között aligha fogja ilyen hamar e sors fenyegetni. Így érzik ezt a tervezõi is. Örökéletûnek látják elõre, s már látják benne az ó- és újvilág mûvészi eszméinek összehozó, kibékéltetõ temp­lomát.

Az idea egy amerikai hölgyé volt, a miss Smedleyé. Az összes amerikai mûvésztestületek, a kormány, a mecenások föllelkesedtek rajta. Amerikában hamar és mindenre kerül pénz. Már szinte együtt van a mûvészház költsége. Egyetlen mecénás gondoskodik például a mûvészház könyvtáráról, mely természetesen elsõrendû lesz. Azt akarják, hogy tanárokul a legkiválóbb francia mestereket nyerjék meg.

Az Egyesült Államok kormánya ítélné oda minden évben az illetékes mûvészkörök meghallgatása után a párizsi díj-akat. Tehetségükrõl már tanúságot tett fiatal amerikai mûvészek és mûvésznõk kerülnek majd a párizsi mûvészházba.

Az a komité, mely a terv megvalósításán dolgozik, már Párizs város községtanácsához is beadta kérelmét. A mûvészház számára ingyen telket kér. Párizs város pedig elõreláthatóan készségesen teljesíti e kérést. A Champs de Mars-on jelöl ki valószínûleg telket e most még kissé elhagyott helyen, de mely minden párizsinak hite szerint a jövõ Párizsának a középpontja lesz. Amerika ifjú mûvésznemzedéke itt fog tanulni.

Jótékony vagy kulturális amerikai intézmények már elõbb is voltak Párizsban. Ám most a Sorbonne új tanszéke és az amerikai mûvészház terve hivatalosan és programszerûséggel hirdetik, hogy Amerika immár a népek koncertjében kultúrája révén is szerepelni és érvényesülni akar. Francia írók, gondolkozók nagyon különös érzéssel kezdik konstatálni, hogy Amerika, mely sajtóját már elõbb átküldte az óvilágba, azt az álmát árulja el, hogy majd annak idején irodalmával, mûvészetével is föl fog tudni keresni s versenyre hívni bennünket saját fészkünkben.

A Saint-Louis-i kiállítás ötletébõl sokan megcsinálták azt a jóslást az Amerikába kiránduló európaiak közül, hogy Amerika játszva fogja behozni azt a hátramaradást, melyet gazdasági munkalázában a kultúra terén természetszerûleg mutat. A párizsi mûvészház kicsi, de szintén biztos jelenség erre.

Budapesti Hírlap 1904. december 15.