123. EGY HÕS, AKI RÉSZEGES

[Párizsból írja levelezőnk:]

Egyik párizsi büntetõbíróság elõtt a minap olyan ember állott, kirõl nemrégiben az egész világon, mint hõsrõl beszéltek. A párizsi bazár rettenetes katasztrófája alkalmával az egész világ lapjai sokat írtak egy Desjardins nevû munkásról, aki páratlan halálmegvetéssel vagy negyven embert szabadított meg a biztos haláltól. A derék ember jutalmul a becsületrend elsõ osztályú jelvényét kapta. Azonban Desjardins-nak van egy nagy hibája. Mértéktelenül iszik. Sokszor volt e miatt kellemetlensége. Legutóbb is két rendõrt inzultált. Ez nagy hiba, s Desjardins el volt készülve a legrosszabbra. A bíróság azonban csak 25 frank pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet megokolása szerint egy embert, aki egy nagy veszedelemkor páratlanul önfeláldozónak bizonyult, nem lehet súlyosan elítélni olyan vétségért, melybe szenvedélye sodorta, s melyet nem beszámítható állapotban követett el. A bírói tanácsban Séré de Rivières bíró elnökölt, aki [a] híres Magnaud-val együtt gyakran okoz feltûnést a paragrafusoktól eltekintõ, humánus ítéletével.

Budapesti Hírlap 1904. június 23.