201. A SZÍNPAD JOGA

[Párizsból írja levelezőnk:]

A franciáknak van egy speciális színpadi mûfajuk, a revü, mely a napi életet viszi a színpadra, a maga aktualitásaival, szereplõivel, Ezek a revük már sokszor okoztak fölháborodást azzal, hogy még a nagyon liberális gall szellem határait is túllépik, s nem egyszer a családi tûzhelyét sem kímélik meg olyan embereknek, kiknek a legnagyobb bûnük az, hogy hírességek s a neveiket hivatásuk folytán ismeri mindenki. Most is ilyen botrány izgatja Párizst. A Capucines színházban egy revüt játszanak, melynek a címe: Paris-Trust. A darab nagyon bántó módon szerepelteti Meyer Arturt, a Gaulois címû nagy párizsi lap fõszerkesztõjét, aki nemrégiben nõsült meg, s feleségül vette egy nagyon elõkelõ arisztokrata család fiatal leánytagját, kinek családja a Stuart fejedelmi családdal rokon. Ezt a házasságot aposztrofálja nagyon frivol, ízetlen, sõt brutális módon a revü, aminek persze sokan örülnek, mert Meyer Arturnak, aki kikeresztelkedett zsidó, s a nacionalista sajtó legtekintélyesebb orgánumának a fõszerkesztõje, sok az ellensége. Meyer a bírósághoz fordult a színpadi meghurcolásért, s följelentette Mortier Michelt, a Capucines színház igazgatóját s egyben kéri, hogy törülje a bíróság a darab ama részeit, melyek õrá - Meyerre - vonatkoznak. A dolog nem fog könnyen menni, mert ez a följelentés állítólag a színpad jogát sérti. A bíróság mindenesetre dönteni fog, hogy van-e joga a színpadnak a családi tûzhely megsértéséhez is.

Budapesti Hírlap 1904. november 26.