208. MÛVÉSZET ÉS SZOCIALIZMUS

A párizsi munkás-börzén új szindikátus alakult, melynek tagjai - a ballerinák. A francia szocialistáknak régi akciójuk már, hogy híveik közé toborozzák a szabad pályákon mûködõket, elsõsorban a mûvészeket. A francia artisták és színházi kóristák egy nagy része már szervezett szocialista. Van festõ- és szobrász-szindikátus is Franciaországban. Most íme a ballerinák is szindikátusba léptek. Természetes, hogy az énekesnõk közül Calvé Emma, a táncosnõk közül Zambelli kisasszony nem keresik a párizsi munkás-börze pártfogását, de aki tudja, hogy milyen iszonyú a mûvész-proletárság Franciaországban, az megérti, hogy milyen óriás kínos, gyötrelmes kenyérharc csoportosíthatta szindikátusba a ballerinákat. A ballerináknak nagy része küszködõ munkás. Mûvésznõ-munkások ezek a kis fizetésû s álláshoz nehezen jutó nõk. Az õ szindikátusukkal egyidõben kap szárnyra egy másik intézmény, mely az övéknek éppen megfordítottja. Több ízben megemlékeztünk már Charpentier Gusztáv, az ismert zeneszerzõ vállalkozásáról, ki mûvész-iskolát nyitott a munkásnõk számára, a Mimi Pinson-ok számára. Az iskola sikere egész Párizst meglepte. A kis munkásnõk énekelnek, táncolnak, szavalnak. Hangversenyeik igazi mûélvezetet nyújtanak. A francia parlamenti költségvetés tárgyalásakor az illetékes tárca elõadója valóságos himnuszt mondott a Mimi Pinson-iskolájáról, melynek egyre több tagja van, mely a párizsi munkásleányokat elvonja az alsóbbrendû mulatságoktól, s mely elõjele azoknak az idõknek, mikor az ízlés, a mûvészet mindenkinek közös kincse lesz. Egyben a költségvetés nagy évi szubvenciót szavazott meg a Mimi Pinsonok, a munkás-mûvésznõk számára.

Budapesti Hírlap 1904. december 10.