209. FRANCIA RENDJELEK

[Párizsból írja levelezőnk:]

Komoly, igazán komoly párizsi hírlapok tudatják, hogy Franciaországnak naponkint kétezer méter a rendjel-szalag-szükséglete. A dekoráláshoz ennyi szalagot fogyaszt az állam. Ez a szám hiteles. Az állam három rendjelszalag-szállítója árulta el. Piros, (ez a becsületrendé) violaszínû, zöld, trikolor stb. szalagok. És még mindig általános a panasz a demokrata köztársaságban, hogy a kormány nem becsüli meg eléggé az érdemet s fukarkodik a - szalaggal. Legutóbb, a Lear király elõadása napján történt, hogy vagy három francia lap vezércikkben panaszolta föl, hogy lám a becsület-rend tisztje Pierre Loti, s lovagja Vedel, kik Lear király-t lefordították és Antoine is a becsületrend lovagja, kinek a színházában Shakespeare tragédiája színrekerült, és az Antoine-színház karmestere még mindig nem kapta meg a piros szalagot. Az effélékbõl közsérelmet csinálnak Franciaországban… Ezt elüljáróban mondtuk el az alkalomból, hogy most karácsonyra, újévre a francia állam szalagszállítói megfeszített erõvel dolgoznak. Sok írót és mûvészt juttat piros szalaghoz az újév. Így a becsületrend lovagja lesz Pierre Veber is, a humorista s vidám színdarabíró, a Loute és Titok írója. Rajta kívül még egész sereg nevet emlegetnek, köztük egy-két nõíróét is.

Budapesti Hírlap 1904. december 23.