9. MADAME KAUFMANN PÖRE

Párizsból az a hír jön, hogy a bíróság fölmentette Madame Kaufmannt. Nem valami szenzációs hír. Aligha fog tíz magyar olvasó akadni, aki emlékében megtartotta azt a kázust, mely madame Kaufmannt a bíróság elé juttatta. Ellenben fog az esetre emlékezni Nagy Ferenc volt államtitkár, aki néhány héttel ezelõtt a magyar kormányt képviselte egy igen jeles párizsi ünnepen.

A százéves „Code-Napoléon”-t, a francia polgári törvénykönyvet ünnepelték a franciák s velük csaknem egész Európa jogászai. Gyönyörû gyülekezetben éppen a francia igazságügyminiszter szónokolt. Egyszerre csak óriási lárma támadt.

- Le a Code-Napoléonnal! Rabszolgákká tette a nõket. Nem illik ünnepelni!…

Fölindult, magukból kikelt, elegáns hölgyek igyekeztek a díszes terembe jutni. Apró ballonok repültek be az ajtón, haragos fölírású zászlócskákkal. Alig tudták a teremõrök lecsendesíteni vagy eltávolítani a lázban lángoló hölgyeket, kiknek a vezére madame Kaufmann volt, a harcos feminista nõk egyik legharcosabb vezére. Ugyanez idõben Párizs utcáin itt is, ott is tüntetõ hölgycsoportok jártak. Egy téren elégették a „Code-Napoléon”-t, No, volt témájuk a francia lapoknak!…

Az ünnepet megtartották mégis. Voltak ékes éloge-ok. A külföld képviselõit és tudósait nagyban vendégelték. Eközben pedig már kész volt a bizottság a „Code-Napoléon” revíziójára.

Most pedig, íme, a bíróság fölmentette a csendháborítás, izgatás és egyéb nagy bûnök miatt vádlottat: madame Kaufmannt.

Ez igen érdekes ítélet ám, mert a bíróság szinte azt mondja ítélete indoklásában, majdnem szóról-szóra, hogy a nõknek, de a férfiak nagy részének is, van okuk elragadtatva nem lenni a napoleoni eszméktõl s a „Code-Napoléon”-tól.

A „Code-Napoléon” többé-kevésbé minden mai polgári társadalomnak kódexe.

Egy belga tudós azt írja nagyon szellemesen róla, hogy ez a mai jogéletnek a polgári epopeája.

És ez a polgári hõsköltemény - a madame Kaufmann esete is azt mutatja - nemsokára a múlt dala lesz. Egyenlõre félénken, de kezd felvonulni a tételes jog terén is a teljes jogot követelõ nõ. Ezt a szép kilátást a kevés számú magyar feministáknak is el kell könyvelniök.

A polgári társadalmat kezdi áthatni egy nagy igazság. Ez az igazság pedig olyan, hogy a szocialistáknak van okuk rettegniök tõle. Az élethez, az érvényesüléshez jogot nyert nõ teljesen a polgári társadalom híve lesz. Nemcsak hálából, de természeti törvényekbõl is. A szocialisták a tulajdont és a házasságot ostromolják legjobban. A nõk pedig mihelyst fölszabadulásuk reménysége bizonyos, a legkérlelhetetlenebb védelmezõi lesznek a mai társadalom e két alapjának.

Ezt lassan-lassan saját érdekükben át kell látniok a mai társadalom érdekelt híveinek. A francia bíró, szellemesen ezt mutatta, jelezte meg a madame Kaufmann pörében…

Budapesti Napló 1905. január 18.