10. A CSÖPPSÉG

- Bemutató előadás a Magyar Színházban -

Fényes Samu megprüszköltette ma azt a budapesti típust, melynek fogalma sincs arról, hogy Budapesten kívül is élnek még életet, s hogy Magyarországon, rejtetten, néhol, megvonult az a bájos, naiv, kacagó, derûs világ, mely nagy Jókai lelkében annyi mesét virágoztatott.

Oh vidéki kurtanemesek bajos és bájos világa. Én édes emlékek föltámasztásáért gondolok hálásan Fényes Samura. Füleimnek és szemeimnek hinni sem akartam. Budapesten? A Magyar Színházban? Szent Trikó birodalmában ez a szûzi levegõ?

A franciák már régen észlelik. Úgy látszik, törvény lesz ez minden kulturális életet élõ társadalomra: jön a vidék, ha már a mérték betelt. Mint Bourget mondja: jönnek azok, akik hisznek. A mi Bábelünket, elromlott Budapestünket frissítgetõ vidéki litterátus emberek legelejébõl való Fényes Samu. Igazán hívõ ember. Lelkes és százkezû. Ügyvéd, radikális szociológus, politikus, publicista. Egyszerre csak elõáll, mint drámaíró. És miközben mindenki azt hitte, hogy a história az õ dráma-bányája, ír íme egy énekes vígjátékot, mely újszerû, friss, tiszta és magyar.

Falun, egyszerû, jó és szûklelkû, egy kicsit duhaj úrparasztok világában él a csöppség. Jókai-féle illatos vadrózsa õ, szép, pompás kisleány. Az apja bánatában elduhajkodja mindenét, s kivándorol. Õ pedig eleven zálogképpen kerül egy parlagi, derék legényember rendetlen portájára. A csöppség õrangyala lesz ennek a legényembernek. Elveri közelébõl a leselkedõ haszontalanokat. Rendbeszedi a portáját az õ kis apjának. Persze, végül férj és feleség lesznek. Visszatér a kivándorolt apa, ki szintén boldog lett. Boldogságban és derûben olvad meg a keményen, jeges tragikummal induló mese.

Vígjátéknak nem éppen vígjáték. Néha-néha beletéved ebbe a zsalugáteres, naiv világba a koturnusos Fényes Samu. Néha túlságos sok a sújtás e magyar világon. Máskor meg nemcsak naivnak, de naivan naivnak tetszik egy-egy jelenet. Mégis végig érdekes, kellemesen izgató, kedves ez a darab. A színház talán többet várt tõle. De elég.

És a Magyar Színházban el tudták nagyszerûen játszani e darabot. Segítségére jött A csöppség-nek egy bájos és talentumos színésznõ, M. Harmath Hedvig. Mintha neki, õ érte írta volna a darabot s a szerepet Fényes Samu. A vendégmûvésznõt méltán ünnepelték egész estén. Irigyelheti akármelyik színház a Magyar Színházat Örley Flóráért. Kiváló színésznõ, ki ma egy házsártos gazdasszony szerepében volt páratlanul jeles. Ráthonyinak volt még nagy sikere. Tóth Stefánia, Boross, Megyeri s valamennyien illõk e három diadalmas szereplõhöz. Elõkelõ, telt ház, sok taps, sok kihívás, sok virág.

Budapesti Napló 1905. október 15.

Dyb