35. JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

Galilei ujjai

Az ujjai még megmaradtak Galileinek. Most árulja ez ujjakat egy öreg olasz asszony. A hüvelyket és a mutatót. A föld is forog még. Sõt mégis forog. Ma már az Egyház sem bánja, hogy forog. De tavaly egy könyvet olvastam. Ez a könyv egy klerikális író írása. A klerikális író pedig azt bizonygatja, hogy Galileinek fogalma sem volt a föld forgásáról. Csak úgy beleesett, mint Pilátus a Credoba. Hát ez már nagyon mindegy. Végre is vannak istentelenek, kik azt állítják, hogy Pál apostol nélkül nem volna - krisztianizmus. Mégis a híres feszület forgácsait õrizte századokig a hívõ jámborság. Az olasz kormány is meg fogja venni a Galilei ujjait. Még ha nem is a Galileiéi. Még ha Galilei mozdulatlannak hitte volna is a földet. Mert úgy érzi és tudja az emberiség, hogy Galilei ujjai mutattak irányt neki. Arra megy, amerre Galilei ujjai mutattak. És ereklyékre szüksége van a Galilei vallásának is…

II.

Germana és Margit

Germanát és Margitot megszöktették az édesanyjuk elõl. Mert az õ anyjuk Montignoso grófnõ. Münchenbõl sietve kellett utazniok a szász királyleányoknak, nehogy találkozhassanak az édesanyjukkal. Rendben van. És ami mai rendje van a világnak, abból a királyoknak van a legtöbb hasznuk. Õk lássák, ha az anya és gyermek nagy viszonyát is lejáratják. A világ nagyon tanulékony.

III.

A nagy Teréz

A nagy Teréz, Humbertné tudniillik, igazán nagy Teréz. A nagysághoz pedig nincs köze a morálnak. Stendhal is szerette a nagy bestiákat. Nietzschéig el se menjünk. Hazug millióival hosszú évekig áltatta a világot. Nagyobb úrnõ volt, mint Matild hercegnõ. Aztán bosszúsan és kínosan nevetett a világ. A nagy Teréz monstruózus hazugsága mikor kiderült. És most a börtönben újságírókat fogad a nagy Teréz. És állítja, hogy megvannak a milliók. Meri állítani ma is. Ha bolondnak mondják is. Ha kikacagják is. Ha a kutya sem hiszi el. Költõ ez az asszony a javából. Életét teszi rá egy hazugságra, egy szép hazugságra, melyben maga - sem hisz.

Budapesti Napló 1905. november 23.

Pont