63. JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

Angol vezényszók

Csodálatosan kezd a kultúra virulni a Kárpátok alján. Beszélik például, hogy Csabán tót parasztok angol szótárt vásárolnak. Shakespeare nyelvét tanulják az én vármegyémben is. Egyszerû, koldus emberek a kalendárium és biblia helyett angol nyelvtant olvasgatnak ma már. Magyar vezényszó nem igen lesz, de angol vezényszó már van Magyarországon. Miért indult ilyen virulásnak nálunk a kultúra? És miért éppen angolul tanulnak Magyarországon az ínséges emberek? Mert készülnek õk is, mennek õk is Amerikába. Itthon tudniillik kevés embernek van joga és módja élni. Angolul tanulnak hát, és elmennek innen az emberek. Még boldogak, akik olvasni tudnak. Ezek nyelvtannal s szótárral mívelik magukat. Igazán kellene már valamit tenni Magyarország analfabétáiért. Ha olvasni fognak tudni, sokkal hamarabb ráveszik magukat a kivándorlásra. Mert azt már látjuk, hogy a kivándorlás nem igen fáj az ország urainak. És õk nem haragusznak az - angol vezényszóra.

II.

Az orosz karácsony

A karácsony Oroszországot sem kerüli el. Egy kicsit késõbben érkezik, mert lemaradt volt Gregorius kordéjáról. De el szokott jönni Cárszkóje-Szelóba is. Eljött az idén is, habár nagy vérszag fogadta. És Moszkva fölött még piros volt az ég. A cári palota lovardájában tündérvilágot varázsoltak. Elõkelõ énekkar énekelte, hogy Jézus megszületett. És sok édesség és sok ital elfogyott a szent éjszakán. A cukorkákon pedig a cár arcképe volt. Ki kell jelentenünk, hogy a legvadabb kozák is, aki cukorkát kapott, nem falta föl a cárt így képletesen sem. Azonban ez a karácsonyi momentum valamit szimbolizál. A nép, ha késõn kapja az édességeket, cárostul falja föl majd… Talán nem is várja meg még egyszer a karácsonyt.

III.

Égi jelek

No most már itt vannak az égi jelek is. Beregszászon nagyon sokan látták. Lángvörös szélû fehér fénykör, zöld szalaggal. Bizony, ez a nemzeti szín. El kell hinni, és nem szabad kételkedni. Mert még lehazaárulóznak bennünket. A dologban különben nem ez az érdekes. Hanem a tömegléleknek csodálatos változatlansága. Zavaros idõkben már ötezer évvel ezelõtt égi jeleket láttak az emberek. Ma is égi jeleket látnak, ha nyugtalanok. Régen nem hisz már az emberiség semmiben, amikor még hinni fog az égi jelekben.

Budapesti Napló 1906. január 13.

Pont