81. JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

Elnök

Bizony, igazuk van a franciáknak. A President majdnem császár. De abszolute nem elsõ polgár. Udvari fény sugározza be. Bizony, nem így gondolták ezt annak idején a demokra­tisszimuszok. De lehet-e más az Elnök, mint ami? Nem kell-e elfogadnia a császárokat és királyokat? Ignorálhatja-e Franciaország, hogy Európában ma sincs még a divatban a respublika? Az Elnök - nem polgár. Az Elnök - dinaszta. Egyszerûen azért, mert Európában ma még dinaszták élnek az államok élén.

II.

Legénybíró

Jóféle világot élünk mi megint. Az emberek nálunk félelmesen lelkesednek a múltért. Kossuth Ferenc nádort akar. Közigazgatási bölcsek pedig a falukban újra vissza akarják állítani a legénybírói intézményt. A legénybíró nagy úr volt valamikor. Valósággal bíró. Még botoztathatott is. Hát fog botoztatni újra. A derest is restauráljuk. Az õsi intézményeket mind helyreállítjuk. Addig nem lesz boldog a magyar. Nem is olyan naivok azok a valóságos dzsentrifiúk, kik egészen komolyan diskurálnak arról, hogy Magyarországon most már igazán vissza kell állítani az õsiséget.

III.

Vezér

Most már legfanatikusabb hívei is tisztán látnak. A híres Gapon pópa nagyszerû svihák volt, s holtig elél most már abból, hogy õ vezére volt egy szabadságharcnak. És a história-írónak eszébe fog talán juttatni valamit Gapon esete. A vezért ritkán látja tisztán a történelemíró, mikor a múltba néz. De hagyomány az, hogy nagy küzdelmek babérját a vezér kapja. Egy kicsit óvatosabb lehetne a história - e vezérrel szemben.

IV.

Orvos

A frankfurti orvos esete klasszikus. A nõk orvosa volt a doktor úr. És e foglalkozásában nem ment el a gusztusa a nõktõl. Sõt nagyon megszerette õket. Nagy adósságokat csinált értük. Végül eggyel megszökött. Aztán ne legyen a gyönge férfiú kétségbeesve. Íme az orvos is prédája a nõknek. Szent Kleofás - a nõorvos is.

Budapesti Napló 1906. február 2.

Pont